A látásvesztés oka 50 év után. Fókuszban a látásvesztés elkerülése
Tartalom
A jó anamnézis fél diagnózis. A szembetegek többsége panaszával először háziorvosához fordul. A betegek panaszai jellegzetesek, és ha az észlelő orvos képes helyesen értékelni azokat, a beteg további sorsát jó irányba terelheti. A fájdalom és a látásvesztés panaszok értékeléséhez ismertetem azokat a legfontosabb szemészeti betegségeket, melyek hirtelen, illetve fokozatos látásromlást okoznak. A sürgősségi betegellátás teendőinek ismertetése útbaigazítást adhat a gyakorló orvos számára.
Az általánosan adott gyógyszerek szemészeti mellékhatásait fontossági sorrendban foglaltam össze. A rövid szemészeti gyógyszertani ismertető hatástani csoportosítás szerint megadja a nálunk forgalmazott szemészeti gyógyszereket.
A egyes általános mellékhatásokra és gyógyszerkölcsönhatásokra is felhívom a figyelmet. A terjedelmi okok miatt a rövid összefoglaló ismertetés - a ma már bőségesen rendelkezésemre álló magyar nyelvű szemészeti szakirodalom ismeretével együtt szolgálja a minőségi betegellátást.
A legtöbb ember tudatában van annak, hogy látása milyen nagy érték. A szemén, szem környékén jelentkező panaszait ennek megfelelően értékeli is. Akutan fellépő panaszokkal a szembeteg azonnal felkeresi az orvost, különösen ha fájdalmat is érez.
Jövőre jönnek a távszem-operátorok A Látás Világnapját óta rendezik meg mindig október második csütörtökjén. A felnőtt kori látásvesztés leggyakoribb oka a diabéteszes retinopátia a cukorbetegség szövődményeként bekövetkező szem ideghártya betegség. Ennek kiváltó oka az, hogy a cukorbetegség miatt sérülnek a kiserek érfalai, emiatt azok elvékonyodnak, áteresztővé válnak vagy elzáródnak, és új erek is keletkeznek, ami gátolja a retina működését. Mindez azoknál jelentkezik, akiknél legalább 5 éve fennáll valamilyen fokú cukorbetegség, de az érintett cukorháztartásának rendben tartásával és rendszeres vércukorméréssel megelőzhető a kialakulása.
Akut panaszokkal jelentkező beteget mindig gondosan ki kell kérdezni és meg kell vizsgálni. Gyakran kicsiny a látásvesztés oka 50 év után észlelhető csak, de kicsinysége ellenére végzetes és végleges elváltozásokat okozhat, ha elnézik. A kórelőzmény gondos felvétele pontos útbaigazítást ad a diagnózis felállításához. Fokozatosan, lassan fellépő elváltozásokat, látáscsökkenést a beteg esetleg észre sem vesz. Ezért különös indolencia nélkül is megvakulhat valaki észrevétlenül egyik szemére.
Simplex glaukoma esetén gyakran csak akkor fordul orvoshoz a beteg, amikor a látása az egyik szemén már elveszett, s a másik szem látásélessége is romlik. Ilyen, lappangva megjelenő betegség korai felismerése csak szűrővizsgálattal lehetséges. Vannak olyan finom tünetek, amelyek felhívhatják a kezelőorvos figyelmét a bajra.
Korán kiderített betegség súlyos következményei megelőzhetők, lefolyásuk meglassítható. A szembetegek vizsgálata már akkor kezdődik, amikor a beteg belép a rendelőhelyiségbe. Járásáról, fejtartásáról már gyakran sejtjük, hogy milyen lehet a látásélessége. Sőt talán azt is, hogy valószínűleg glaukómás vagy cataractás, esetleg nagyfokban rövidlátó beteggel lesz dolgunk. Első az anamnézis felvétele, majd a beteg fizikális vizsgálata.
Ettől a sorrendtől igen sürgős esetben el kell tekinteni. Ilyen sürgős eset lehet maródásos sérülés, amikor a szem kimosása, idegen anyagok eltávolítása, az elsősegélynyújtás fontosabb, mint a sérülés körülményeinek pontos ismerete. Szembetegek gyakori panasza a fájdalom. Először tisztázzuk, hogy valóban fájdalomról van-e szó. A beteg akkor is azt mondja, hogy fáj a szeme, ha az vörös, váladékos, bedagadt, idegentest érzése van, vagy más elváltozást észlel.
Szemelváltozások a háziorvosi gyakorlatban | miskolcfutar.hu
Szemorvost fejfájásos panasszal gyakran keresik fel, de a fejfájás oka csak ritkán a szem betegsége, vagy működészavara. Minden esetben gondos vizsgálattal tisztázni kell, hogy van-e szembetegség? Kínzó fejfájást okozhat a cornea, s főleg az iris és a corpus ciliare gyulladása. Fejfájást okozhat az orbitában zajló gyulladás, daganat, a sinus cavernosus thrombophlebitise.
A glaukómás roham fájdalma összetéveszthető neuralgiával vagy migrénes rohammal. Krónikus glaukoma is járhat féloldali fejfájással.
A vakság leggyakoribb okai
A második gyakori panasz a látásromlás. Tisztázni kell, hogy a látásromlás egy, vagy kétoldali a féloldali sokkal gyakoribb. Csecsemő és kisgyermek, valamint közreműködésre nem képes egyének anamnézisének felvételéhez a hozzátartozók a látásvesztés oka 50 év után szorulunk. Általában a szülők megfigyelései rendkívül pontosak, csak azokat megfelelően kell értelmezni.
A baj mindig abból származik, ha a szülő megfigyeléseit negligáljuk. Például csecsemő vagy kisgyermek kancsalságára panaszkodva azt a tipikus választ kapja, hogy majd kinövi. Holott tudjuk, hogy a kancsalság korai kezelése a tompalátás megelőzésének egyetlen módja, és azt is tudjuk, hogy a csecsemőkori kancsalság oka intraocularis súlyos, sokszor életet veszélyeztető folyamat pl.
Ezért minden olyan esetben, amikor a szülő rendellenességet észlel, szemész szakorvosi vizsgálat indokolt.
Ezzel a szürke hályog a világon a leggyakoribb vaksági ok. Okai: Kialakulhat időskorban többnyire anyagcsere-betegségek és a szövetek öregedése következtében, másrészt lehet öröklött vagy veleszületett többek között akkor, ha az anya a terhesség során rubeolafertőzésen esett átilletve lehet sérülés következménye is. Kezelése: A szürke hályog következtében megvakult emberek - vagyis a világon élő összes vak ember fele - műtéttel visszanyerheti szeme világát. A műtét során a pupilla mögött elhelyezkedő elhomályosult vagyis a fényt már átereszteni nem képes lencsét eltávolítják.
A legtöbb ember katasztrófaként éli meg a hirtelen látásvesztést. Az általános orvosnak fel kell ismernie az akut látásvesztésért felelős állapotokat, hogy a sürgősségi szemészeti beutalást megtehesse, illetve szükség esetén a kezelést elkezdhesse. A végleges látásélesség jelentősen függhet a korai, pontos diagnózistól és az időben megkezdett kezeléstől.
A hirtelen látásvesztés gyakori okai Cornea oedema A cornea hirtelen borússá válhat ödéma miatt, amit arról ismerhetünk fel, hogy a szaruhártyáról visszaverődő, normálisan éles fényreflex tompává, a normálisan tiszta cornea tejüvegszerűen homályossá válik. A cornea oedema leggyakoribb oka a szemnyomás magasra emelkedése rendszerint Hgmm fölé.
A glaukómás rohamhoz társuló látásvesztés főleg a cornea oedema következménye. A cornea endothelium krónikus károsodása dystrophiák, vagy szemmegnyitó műtét pl. A cornea bármilyen akut fertőzése vagy gyulladása pl. Hyphaema Az elülső csarnokban levő vért nevezzük hyphaemának.
A jelentős hyphaema csökkenti a látásélességet, ami teljes hyphaema esetén akár fényérzésre redukálódhat. Ha a vérzés kevés, a látásélesség teljes is lehet. A legtöbb hyphaema tompa szemsérülés következménye, azonban abnormális erek amelyek előfordulhatnak tumor, diabetes, intraocularis műtét és krónikus gyulladás következtében is hajlamosítanak hyphaemára.
Üvegtesti vérzés Az üvegtesti vérzés a hyphaemához hasonlóan csökkenti a látást, a vér mennyiségétől és elhelyezkedésétől függően.
Nagy üvegtesti vérzés előfordulhat trauma után, és bármilyen esetben, amikor retinális neovascularisatio van jelen a beteg járványos kórtörténetében gyanús malária. Társulhat subarachnoidealis vérzéshez is Terson szindróma.
Az üvegtesti vérzést szemtükörrel nehéz pontosan megítélni, ha a pupilla nem kellően tágított. Ha nem látunk vörös visszfényt, de a lencse tisztának ítélhető, üvegtesti vérzésre gondolhatunk.
A diagnózist tágított szembogár mellett a szemorvos erősítheti meg. Az üvegtest bevérzése súlyos betegség. Felléphet általános betegség következtében vagy szembetegség szövődményeként. A trauma nagyon fontos oka lehet az üvegtesti vérzésnek.
A vakság leggyakoribb okai
Diabetes mellitus és hypertonia a két leggyakoribb általános ok, retina szakadás, véna centralis retinae VCR elzáródás, retinalis érújdonképződés és tumorok a leggyakoribb szembetegségek, amelyek súlyos üvegtesti vérzést okoznak.
A vér a retinára erősen toxikusan hat és súlyos degenerációkat okoz, ezért hosszantartó vérzés esetén annak műtéti eltávolítása szükséges.
- Toxocara, tuberculosis valamint cytomegalovírus HIV-fertőzésben vagy más miatt immuncompromittált betegben.
- Van 200 nézet
- Fókuszban a látásvesztés elkerülése
- A nők absztinenciája orvosi szempontból
- Látásvesztés mi ez
Általában 3 hónap után a tömeges vérzés vitrectomiával történő eltávolítása javítja a látást alkonyatkor. A spontán felszívódási hajlam nagy, ezt gyógyszeresen korlátozott mértékben fokozni lehet.
Az üvegtesti vérzés késői komplikációja toxikus hatása mellett még a haemolyticus glaukoma, a szellemsejtes glaukoma, a sideroticus glaukoma és a tractios szervült retinaleválás. Retina betegségek Retinaleválás, maculabetegségek és retinális érelzáródás mind hirtelen látásvesztést okozhatnak. Ennek oka lehet még gyulladásos folyamat is, ami a retinát érinti, így, vasculitis és idiopathiás gyulladások. Ezeket az állapotokat a hirtelen látásvesztés egyéb okaitól szemtükrözéssel tudjuk elkülöníteni.
Retinaleválás A kiterjedt retinaleválás jellemzője az akut látásvesztés.
Vakság a fejlődő országokban
Ha a leválás elég nagy ahhoz, hogy a látásélességet csökkentse, ez legtöbbször relatív afferens pupillaris defektussal is jár. A diagnózist tágított szembogár mellett szemtükrözéssel állítjuk fel. A retina előemelkedése jól látszik, néha redőzött, és a háttérben a chorioidea alig a látásvesztés oka 50 év után.
Ezek a jellemzők azonban nem mindig egyértelműek, ezért szemészeti konzultáció javasolt. Retinaleválásra hajlamosító szemészeti állapotok: nagyfokú rövidlátás, aphakia, pseudophakia.
Impresszum A homályos látás okai Az egyik leggyakoribb szemészeti tünet a homályos látás, mely során a látás élessége nem megfelelő és nehezen tudunk fókuszálni. Érintheti a teljes látóteret vagy annak csak egy területét.
Általános állapotok: szem- fejtrauma, főleg tompa sérülések után akár évekkel később is felléphet, elsősorban fiataloknál. Familiáris vitreoretinális degenerációkban is gyakori a retinaleválás. A retinaleválás és annak gyanúja valódi sürgősségi eset, ugyanis a látás visszatérése nagymértékben a korai diagnosis és a megfelelő kezelés függvénye.
Nagyfokban rövidlátó, szürkehályog műtéten átesett betegeknél hirtelen látásromlás esetén mindig gondoljunk ideghártya leválásra. Fontos az anamnézisben a trauma és a családi halmozódás is. Proliferativ diabeteses retinopathiában a tractiós retinaleválás fokozatos látásromlást okoz mely ritkán az első szemészeti tünet.
A másodlagos retinaleválás subretinális folyamat terjedése következtében szintén fokozatos látásromláshoz vezet, de a tünetek észlelése hirtelen következik be, ha a folyamat a maculát érinti, vagy kiterjedése egy kritikus határt meghalad.
Maculabetegségek A maculabetegségek csökkentik a látásélességet. A hirtelen látásvesztés hátterében gyakran áll vérzés, ami a korhoz kötött maculadegenerációval együtt járó neovaszkularizációból származik. Ha a látásromlást metamorphopsia előzi meg a centralis látás zavara, amelyben a tárgyak alakja eltorzula neovascularisatio felismerhető és laserrel kezelhető, még mielőtt jelentős és végleges látásromlást okozna.
Maculavérzés jöhet létre általános betegség leukémia, anémia, thrombocytopénia, diabetes mellitus, hypertonia, toxaemiás terhességvagy szemészeti elváltozás nagyfokú rövidlátás, chorioretinitis, trauma miatt.
Fiatal felnőtteknél macula vérzés keletkezhet minden kimutatható ok nélkül is. A chorioretinitis centralis hirtelen nagyfokú látásromlással kezdődhet, amely néhány nap alatt jelentősen rosszabbodik. Toxoplasma, histoplasmosis, toxocara fertőzés és egyéb endogen gyulladások okozhatják.
Gyakran üvegtesti homályok kísérik, a szemfenéken centrális fehér-sárgás gyulladásos folt látható. Kezelése sürgős, az etiológia tisztázása után célzott terápia szükséges. Nem specifikus gyulladások esetén corticosteroid adása rendszerint segít. Retinális érelzáródás A retinális érelzáródás, amely a hirtelen látásvesztés viszonylag gyakori oka, lehet átmeneti, illetve végleges. Az egyoldali átmeneti látásvesztést, amelynek oka artériás keringési zavar, amaurosis fugax-nak nevezzük, és nagyon fontos tünet.
Ha 50 év feletti beteg átmeneti, néhány percig tartó, egyoldali látásvesztésről számol be, szükséges az azonos oldali carotis keringés vizsgálata, annak megállapítására, hogy nincs-e atheroma, ami embolusforrásként is szerepelve átmenetileg akadályozhatja a retina keringését.
E betegek vizsgálata és kezelése komplikált, és a szemészeken kívül ideggyógyász és érsebész közreműködésére is szükség van. Ezenkívül gyakori embolusforrás a bal szívfél, ezért ilyenkor cardiológiai vizsgálat is szükséges.
