A látótér vizsgálatának módszerei

Egyéb, használhatósággal kapcsolatos tesztelési módszerek 9. Optimalizálás, feltöltés A megfelelő helyeken utalni fogok az adott szakaszokban alkalmazható hagyományos és innovatív tesztelési módszerekre, a teljesség igénye nélkül. A website-fejlesztés folyamata 2.

Segítségünkre lehet az olyan kérdések számbavétele, mint például: Miért van szükség az adott oldalra? Mi a célunk az oldallal? Kommunikálni szeretnénk más szervezettel? Esetleg a lehetséges vagy már meglévő vásárlóinkkal? Vagy egyszerűen csak szeretnénk jelen lenni az online világban is? Pontosan mi indokolja az oldal létrehozását? Kikkel kívánunk az oldal segítségével kommunikálni? Melyek az oldallal kapcsolatos rövid, közép- és hosszú távú céljaink?

Ebben a szakaszban ajánlatos végiggondolnunk az oldal teljes tervezési- elkészítési folyamatát, és árajánlatot kérni a fejlesztőktől, kivitelezőktől. A célcsoport meghatározása A célok tisztázása után érdemes átgondolni, hogy milyen látogatókra célcsoportra számíthatunk.

Modern vizsgálati eszközök és korszerű kezelési módszerek

A következő kérdések közelebb vihetnek a célcsoport beazonosításához: Kiket érdekelhetnek a weboldalunkon található információk? Várhatóan fejfájás látáskárosodással céllal érkeznek a látogatók az oldalra vásárolni, információt gyűjteni, tájékozódni?

Mire lesznek kíváncsiak a látogatóink? Milyen műveletet szeretnének az oldal segítségével végrehajtani? Milyen a látogatók várható összetétele versenytársak, média, vásárlók? Várhatóan milyen demográfiai adatokkal jellemezhetők? Feltételezhetően milyen oldalakat ismerhetnek jól és használnak gyakran? A kérdések megválaszolása segít a célcsoportunk igényeinek a látótér vizsgálatának módszerei weboldal megtervezésében, fejlesztésében és kivitelezésében. A látogatók összetételére és igényeire tekintettel lévő, érdekes, minőségi tartalmakat nyújtó és gyakran frissített weboldalakon a felhasználók több időt töltenek és gyakrabban térnek rájuk vissza.

A célcsoport feltérképezésében, megismerésében segíthet az is, ha nemcsak gondolkodunk a célcsoport igényeiről, hanem — táblázat nézet értékei online fókuszcsoportos beszélgetés keretében — meg is kérdezzük őket szükségleteikről, a a látótér vizsgálatának módszerei oldallal kapcsolatos elvárásaikról és céljaikról, arról, hogy az adott témával kapcsolatban milyen információik vannak, valamint internethasználati szokásaikról.

Már ebben a szakaszban elkezdhetjük az oldalra tervezett információk csoportosítását, amely szerencsés, ha tekintetbe veszi a célcsoport tagjainak véleményét. Valószínű ugyanis, hogy ha az oldalon található információkat a célcsoport logikája szerint rendezzük a menüpontok alá, a látogatók könnyebben el tudnak majd igazodni az adott oldalon.

Végezetül a tervezési szakaszban érdemes megállapodnunk a kivitelező csapattal, egyeztetni velük az oldal fejlesztésének menetét, a tervezett célcsoporttal kapcsolatos ismereteket a célcsoport tagjainak szükségleteit, navigációs és keresési szokásaita majdani oldal grafikai világát.

Amennyiben egy már létező oldal újratervezéséről van szó, felül kell vizsgálnunk az aktuálisan működő oldalt, azt, hogy minden tekintetben megfelel-e a felhasználók szükségleteinek. A fejlesztés megtervezése A weboldalak készítése során a látótér vizsgálatának módszerei teljes fejlesztési folyamatot érdemes előre megtervezni, mégpedig fejlesztési tervek formájában.

Weboldalfejlesztés: hagyományos és innovatív módszerek

Ebben a szakaszban érdemes áttekintenünk és elemeznünk versenytársaink weboldalait, átgondolnunk a várható látogatói forgalmat, és eldöntenünk, hogy az oldal hatékonyságának mérésére milyen eszközt, módszert fogunk felhasználni.

Hasznos, ha a versenytársak weboldalainak elemzése során a vizuális világ elemzése mellett kitérünk az oldal tartalmi és ergonómiai felépítésére is. A tartalom előkészítése, rendszerezése A célok és a tervezett célcsoport átgondolása után a weboldal fejlesztésének következő lépése az oldal majdani tartalmának összeállítása és annak strukturálása, azaz témák szerinti rendezése. Ez már nemcsak tervezés, hanem valódi fejlesztés is egyben.

A tartalom csoportosítása már a majdani navigációt tükrözi. Elképzelésünk — vagyis a tulajdonos, a kommunikátor, illetve a fejlesztő elképzelése — és a majdani látogatók elképzelése azonban nem feltétlenül esik egybe a van damme a látótér vizsgálatának módszerei leglogikusabb csoportosítását illetően, ezért fontos, hogy megismerjük a potenciális felhasználók szempontjait is, azt, hogy számukra mi tűnik a tartalom legésszerűbb elrendezési módjának.

A Card Sorting lapcsoportosító teszt A a a látótér vizsgálatának módszerei látásának javítása említett célokat jól szolgálja az úgynevezett Card Sorting teszt, amelynek fókuszcsoportos beszélgetés ad keretet Damjanovich, A moderátor arra kéri a résztvevőket, hogy a weboldal — tervezett — tartalmát a számukra érthető módon rendszerezzék, csoportosítsák.

Az egyes csoportokat el- és átnevezhetik. A lapcsoportosítás módszerének segítségével megismerhető a felhasználóknak az oldal tartalmáról kialakuló véleménye, valamint az is, hogy a felhasználók miként rendszereznék a weboldalra tervezett információkat.

Az emberi látótér Mi a látótérkiesés? A látótérkiesés a beteg látóterének csökkenésével járó állapot, melynek oka a látópálya károsodása. Látótér kiesések egyaránt előfordulhatnak a periférián és a látás centrumához közel. Centrális látótérkiesés esetén előfordulhat, hogy a beteg semmit nem észlel belőle, mivel a két szem egybeeső látótér részei miatt az egyik szem látótérkiesését a másik szem kompenzálja.

Kétféle csoportosítási módszer létezik. Nyílt csoportosítás esetén a felhasználók maguk csoportosítják a tartalmat, alakítják ki és nevezik el a csoportokat. Zárt a látótér vizsgálatának módszerei esetén a fókuszcsoport tagjai előre meghatározott kategóriákba rendezik a tartalmi elemeket. A nyílt csoportosítás kivitelezésével először elkezdhetjük azonosítani a kategóriákat. A módszer előnye, hogy segít a weboldal struktúrájának kialakításában, a látótér vizsgálatának módszerei, valamint a tartalom elrendezésében és az egyes kategóriák elnevezésében.

Mivel a tartalmat maguk a felhasználók fókuszcsoport alakítják ki, várhatóan a majdani oldal elrendezése is logikus lesz számukra. Azért érdemes erre figyelmet fordítanunk, mert ahogyan növeljük az aloldalak számát 7—9 felettúgy nehezítjük meg látogatóinknak az oldalon való tájékozódást.

A tartalom megtervezése során felmerülhet annak a látótér vizsgálatának módszerei kérdése is, hogy a weboldalról elérhetők lesznek-e az oldalhoz kapcsolódó microsite-ok, 5 valamint hogy a keresők majdan hogyan és milyen kulcsszavak segítségével fogják az oldalt megtalálni.

Ezeket a kulcsszavakat — legalább tízet — ajánlott már a fejlesztés szakaszában összeírnunk és rangsorolnunk. Ezt az összeírást tanácsos a konkurens honlapok esetében is elvégeznünk. Az oldal fejlesztésének kulcsfontosságú pontja annak átgondolása, hogy az elkészült oldal mitől lesz majd keresőbarát, milyen web2. A papírlapokat moderátor kezeli, »számítógépet játszva«.

betűk a látás tesztelésére

A kísérleti személy a teszt során feladatokat hajt végre a papírprototípus [lásd a 2. A módszer előnye, hogy lehetővé teszi a weboldalak legelső, papíron elkészült terveivel kapcsolatban adott visszajelzést. Azt, hogy az egyes feladatokat pontosan hogyan lehet megoldani, a felhasználó dolga kideríteni. A számítógép kattintásra, azaz érintésre reagál.

Az, ahogyan a kísérleti személy a lapokat mozgató-kezelő személy segítségével navigál az egyes aloldalak között, azonnali visszajelzést ad a dizájn és az oldal felépítésével kapcsolatos hibákról. További előnye ennek a módszernek, hogy a felhasználók — mivel papíron, ceruzával vagy tollal megrajzolva látják a terveket — az alapvető navigációs problémákat is jelzik. Ezt kisebb eséllyel teszik meg akkor, amikor részletesen kidolgozott grafikákkal kapcsolatban kérjük a véleményüket.

A papíron készült tervek a tesztelés során azonnal módosíthatók a felhasználók visszajelzései alapján. Előzetes terv elkészíttetése A fentiek átgondolása, rendszerezése és célravezető, rövid megfogalmazása brief után szokás elkészíttetni az előzetes grafikai terveket. Igyekezzünk a kivitelező csapattól legalább háromféle, vizuális világában teljesen különböző tervet bekérni. Tesztelés és értékelés Az elkészült grafikai tervek birtokában megkezdődhet a vizuális felület tesztelése.

Módszer a látótér határainak meghatározására

Az előzőkben már bemutatott papír alapú prototípus tesztelése mellett hasznosnak bizonyulhatnak azok a későbbiekben részletesen tárgyalt, innovatív, egymást akár kiegészítő módszerek, amelyekre jelen írás fókuszál: a tekintetkövetéses vizsgálat eye-tracking és az on­line fókuszcsoportos kutatás.

Az itt említett card-sortingon, a paper prototypingon, az online fókuszcsoportos kutatáson és az eye-tracking vizsgálaton kívül természetesen számos más eljárás is van a weboldalak tesztelésére. Míg az online vagy hagyományos fókuszcsoportos kutatás segítségével feltárhatók az adott grafikai tervekkel kapcsolatos attitűdök, vélemények, addig a tekintetkövetéses vizsgálat segítségével a vizuális felület hatékonyságát tesztelhetjük.

Feltérképezhetjük, hogy a felhasználók a tesztelés során a fókuszcsoport tagjai mennyire tartják ésszerűnek az oldal navigációját, és egyértelmű-e számukra az egyes menüpontok elhelyezése, összhangban áll-e korábban szerzett webes felhasználói tapasztalatukkal. A különböző tesztek elvégzése során fontos visszajelzés lehet számunkra, ha a fókuszcsoport tagjai egy-egy menüpont elhelyezését nem tartják egyértelműnek. Ha nem találják meg ott, ahol keresik, akkor feszültek lesznek. Arra is érdemes figyelnünk, hogy a tájékozódás megkönnyítése érdekében a weboldalunk minden egyes aloldalának beazonosíthatónak kell lennie a weben található oldalak halmazában.

Azaz minden egyes aloldalt nézve egyértelműnek kell lennie a felhasználó számára, hogy a mi oldalunkon tartózkodik. A felhasználók tájékozódását segíti elő, ha az egyes aloldalakon a fő navigációs menü helye nem változik, az oldal felépítése és a navigáció grafikája pedig minden aloldalon azonos.

A tájékozódással kapcsolatos jelenség hátterében az áll, hogy a webet — tudatosan vagy önkéntelenül — úgy észleljük, mint egy teret, amelyben a tájékozódás a következő kérdések szerint történik: Hol vagyok most? Hova jutok innen? Hogyan fogok odajutni? Hogyan tudok visszatérni oda, ahol előzőleg jártam? Éppen ezért akkor tud egy felhasználó oldottan és magabiztosan mozogni — például híreket olvasni, vásárolni vagy utazást rendelni — egy weboldalon, ha a látótér vizsgálatának módszerei egyértelmű számára, hogy a weboldal egészéhez képest hol tartózkodik.

Korrekciók A tesztelések során szerzett tapasztalatok alapján korrigálható a dizájn, a navigáció logikája és a látótér vizsgálatának módszerei tartalom menüpontok szerinti elrendezése is.

A látótér értékelésének módszerei

Végső simítások A véglegesített grafikai tervek alapján, a navigációs rendszer pontos kidolgozása után a kivitelezőknek pontos megbízást adhatunk az oldal kivitelezésére, amelyet a tartalomfeltöltés, a tartalom metainformációkkal való ellátása követ. További tesztelési lehetőségek Az oldal publikálása előtt további vizsgálatok keretében bizonyosodhatunk meg afelől, hogy az elkészült oldalak megfelelnek-e a felhasználók igényeinek.

Az egyik legkedveltebb tesztelési eljárás során feladatokat adunk a felhasználóknak, akik a képernyő előtt ülve megpróbálják végrehajtani azokat. Megkérhetjük például őket arra, hogy keressenek meg a weboldalunkon egy-egy konkrét információt, adatot, dokumentumot. A feladat végrehajtása során megfigyelhetjük őket, például azt, hogy mikor, merre és hogyan közlekednek az oldalon, mit és merre keresnek, a látótér vizsgálatának módszerei visszajelzéseket adnak a navigációval és az oldal tartalmával kapcsolatban.

A felhasználók által végrehajtott műveleteket többféleképpen dokumentálhatjuk. Megkérhetjük a vizsgálat alanyait, hogy hangosan gondolkodjanak, és miközben ezt teszik, hang- a látótér vizsgálatának módszerei videofelvételt készítünk róluk. Interjút készíthetünk velük, így megoszthatják velünk tapasztalataikat, véleményüket a kérdéses weboldalakkal kapcsolatban.

Az interjúhoz képest egyszerre több, a célcsoportot reprezentáló felhasználó véleményét, attitűdjét is megismerhetjük fókuszcsoportos beszélgetés keretében, amelyet bonyolíthatunk hagyományos, azaz személyes jelenléten alapuló vagy online formában. Weboldalak tesztelésekor szerencsésebbnek tűnik az online változat alkalmazása, mivel így a beszélgetés és az adott oldalak megtekintése párhuzamosan történhet. Különböző számítógépes programokkal rögzíthetjük a weboldalon történő navigáció hogy rossz látással szülnek-e, tekintetkövetéses vizsgálattal pedig megismerhetjük, hogy a felhasználók weboldalunk felületét hogyan nézik meg.

Az alkalmazott módszertől függően a teszt tanulságait tartalmazó elemzések is többfélék lehetnek.

hogyan lehet gyógyítani a rövidlátást 1 5

Szerepelhet bennük a feladatok megoldásának ideje, a meglátogatott oldalak száma, a hibás keresések száma, az elégedettségi ráta, a látótér vizsgálatának módszerei a problémák, amelyekkel a résztvevők a feladatmegoldás során találkoztak, valamint a véleményük és az értékelésük. A tesztelés eredményeit, tanulságait figyelembe véve érdemes az oldal felépítését és vizuális megjelenését véglegesíteni.

Optimalizálás, feltöltés A tartalom elkészítése és feltöltése, a weboldal linkkapcsolatokkal való ellátása során célszerű figyelemmel lennünk arra is, hogy az elkészült oldal keresőbarát legyen, azaz a keresők Google, Yahoo, MSN, ok. Különösen fontos tekintetbe venni a találati rangsort, hiszen a weben való információszerzés sokak számára a keresők használata köré csoportosul. Ennélfogva elmondható, hogy az az oldal, amelyik nem található meg a legnagyobb keresők valamelyikével, az aktuális keresést végző felhasználók számára gyakorlatilag nem is létezik.

Az utolsó simítások például a linkkapcsolatok, a tartalom ellenőrzése, aktualizálása elvégzése után megtörténhet a weboldal feltöltése az általunk használt domainnév alá, ezzel az oldalunk mindenki számára elérhetővé válik.

hogyan lehet gyorsan csökkenteni a látást vissza lehet-e állítani a leeső látást

Az oldallal kapcsolatos feladataink azonban — beleértve a használhatósági teszteket is — itt még korántsem érnek véget. Tekintetkövetéses és online fókuszcsoportos vizsgálat a magyarorszag. A kutatás májusában zajlott, és a magyarorszag.

A kutatás egyben arra is fókuszált, hogy a résztvevők a weboldal grafikai világa alapján levonnak-e és ha igen: milyen következtetéseket az adott portál — a magyarorszag. Előzetes hipotézisem szerint a magyarorszag.

A weboldal hangulata pedig nagy valószínűséggel azt is meghatározza, hogy a látogatók hogyan vélekednek a hazai közigazgatásról, az alkalmazottakról, az ügyintézés egyszerűbb vagy bonyolultabb — feltételezett — voltáról. A kutatás során a magyarország. Ez utóbbi kérdés vizsgálata arra enged majd következtetni, hogy hová érdemes elhelyezni az egyes funkciókat.

Control RGB LEDs with Arduino -- Arduino Essentials #1

A tekintetkövetéses vizsgálatot online a látótér vizsgálatának módszerei kutatás egészítette ki, amely során a felhasználók visszajelzéseire voltam kíváncsi azzal kapcsolatban, hogy a tekintetük irányának, mozgásának szerintük mi lehetett az oka, mennyire a látótér vizsgálatának módszerei egyszerűnek vagy bonyolultnak az oldalt, mennyire találták ésszerűnek a látótér vizsgálatának módszerei egyes menüpontok elrendezését.

Az is érdekelt, hogy milyen benyomásuk alakult ki az oldalról, és pusztán a grafikai világ a színek, a tipog­ráfia, az elrendezés alapján milyen további elképzelésük van például az ügyintézők munkastílusával vagy a munka gyorsaságával kapcsolatban.

Az oldalhoz fűződő hangulati benyomásokra a hazai példa mellett az említett külföldi oldalak esetében is kíváncsi voltam. A kutatás pilot jellegű projekt volt: a kérdésekre kapott válaszok mellett az is kérdéses volt, hogy egyáltalán alkalmasak-e ezek a módszerek az ilyen és ehhez hasonló problémák feltérképezésére.