A marxizmus nézete

A a marxizmus nézete marxista filozófussal, Daniel Bensaïd készített interjút a Vprejod orosz marxista lap. Az interjú első része, magyarul.

a marxizmus nézete

Vperjod : Melyek a marxizmus örökségének azon aspektusai melyek végleg a múlthoz tartoznak és melyek azok, melyek ma is megállják a helyüket? Itt nem egyszerűen eltérő olvasatokról vagy interpretációkról van szó, hanem teoretikus különbségekről, melyek gyakran antagonisztikusan szembenálló politikai meggyőződéseket takartak. Ahogy Jacques Derrida mondta, valaminek az örökségét nem egyszerűen megőrizzük és átadjuk a következő generációk számára.

gyenge látás az idős embereknél szemészeti központi lamelláris törés

Az örökség hozza létre az örököseit és az örökösök hozzá létre az örökséget. Mi kezelje a szemeket myopia, ami ma minden bizonnyal idejétmúlt Marx örökségében?

Merényi M. Miklós: Marxizmus és politikai elköteleződés: a Szocializmus, vagy barbárság...

Először is egy bizonyos társadalmi optimizmus : az a meggyőződés, hogy a kapitalizmus fejlődése majdhogynem mechanikus módon magával hozza a munkásosztály számbeli növekedését és koncentrációját — és hogy ez az osztály egyre szervezettebb és egyre öntudatosabb lesz. Egy évszázados tapasztalataink megmutatták a proletariátuson belüli megosztottságok és különbségek fontosságát. A kizsákmányolt osztályok egysége nem természeti adottság, hanem harc és építkezés kérdése.

Ez persze bonyolult probléma, hiszen ma e szavaknak nem az a jelentése, a marxizmus nézete ami Marx tollán volt. Marx idejében és a Felvilágosodás szótárában a diktatúra, éppen az ellentétét jelentette az önkényuralomnak.

alternatív jövőkép látás plusz mit jelent

Egy régi megbecsült, Római Birodalom-kori kifejezés volt : a különleges hatalom átruházását jelentette meghatározott időre, semmiképpen sem egy határtalan hatalom kifejeződését. Persze egyértelmű, hogy a XX.

mentális állapot és látás

A proletárdiktatúra fogalma Marx számára tehát távolról sem egy intézményes hatalmi rendszert jelentett. Inkább stratégiai jelentése volt, a szakítás kívánta megtestesíteni, amely a régi társadalmi és jogi rend és az új között létre kell hogy jöjjön.

Marxizmusok tegnap és ma

Ebből a nézőpontból a proletárdiktatúra nem más, mint a különleges hatalom sajátos proletár formája. Végezetül, gyakran halljuk, hogy Marx jó közgazdász lehetett volna vagy voltvagy kivételes a marxizmus nézete, de csapnivaló politikus.

Marx a politikára inkább úgy gondolt, mint eseményre mint forradalmakra és háborúkra és a politizálás különböző innovatív formáinak folyamatos feltalálására. Ez a rövidre zártság kétségkívül jelentkezik Leninnél is elég, ha az Állam és forradalomra gondolunkamely nehezen tette lehetővé, hogy elgondoljuk az átmenet jogi és a marxizmus nézete eszközeit, összetevőit. Márpedig az összes XX. Ami a marxi örökség aktualitását illeti, hát ez meglehetősen egyértelmű kérdés.

a marxizmus nézete szemek myopia kezelésére

Marx aktualitása a Tőke aktualitása, a politikai gazdaságtan kritikájának aktualitása : a tőkének, mint social killer-nek, belső, személytelen logikájának a megértése. Vagy másképp : a tőkés globalizáció logikájának felfogása.

Most egy olyan korszakban élünk, mely erősen emlékezet erre az új technológia létrejöttével az internettel és az űrkutatással, a pénzügyi spekulációkkal és vízszintes látás sorozatos botrányokkal, a világméretű háborúkkal stb.

De ott, ahol a legtöbb, csak felszínt kapargató újságíró megáll, ott segít bennünket a marxi kritika, hogy megértsük a dolgok logikáját, azaz az egyre szélesebb alapokon újratermelődő és egyre gyorsabban felhalmozódó tőkerendszert.

Ebből ered, hogy a mégoly racionálissá vált munkamegosztási rendszer és a technikai fejlődés egyre irracionálisabb világot eredményez.

Navigációs menü

A társadalmi válság azaz, hogy az egyre növekvő termelékenység egyre fokozottabb társadalomból való kizártságot és szegénységet eredményez, nem a szabad idő növekedését és a környezeti válság azaz, hogy lehetetlen a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás a Tőzsde vagy a Nasdaq pillanatnyi hangulata alapján mindennek kiáltó bizonyságát a marxizmus nézete.

Ezen történelmi válság mögött, mely éppúgy fenyegeti a bolygónk, mint az emberi faj túlélését, ott találjuk a kapitalista tulajdon saját magából fakadó korlátait is. Míg a munka közösségivé válása sosem látott szintet ért el, táplálkozási látásjavulás a bolygónk privatizációja nem csak a szűken vett termelésé, hanem a szolgáltatásoké, a téré, az élő embereké, a tudásé a fejlődés korlátjává és a szükségletek kielégítésének gátjává vált.

Vperjod : Melyek azok a legfontosabb teoretikus problémák, melyekre ma a marxizmusnak válaszokat kell találnia? Daniel Bensaïd : Olyan problémákról szeretnék inkább beszélni, melyeken dolgoznunk kell, tudván, hogy a válaszadás nem olyan egyszerű. Azért mert ezek megválaszolása nem csak teoretikus, hanem gyakorlati válaszokat is igényel. Ha létezik egyáltalán megoldásuk, az az a marxizmus nézete millióinak és millióinak közös képzeletének és tapasztalatának az eredménye a marxizmus nézete.

Először is persze az ökológiai probléma.

Marxizmus–leninizmus

Ha vannak is Marxnál az egyirányú, absztrakt fejlődés-koncepció kritikájának nyomai az es kéziratai első a marxizmus nézete és annak a meggyőződésének kifejeződése is jelen van, hogy tőkés társadalmi viszonyok között minden fejlődésnek megvan a maga árnyoldala a Tőke mezőgazdasággal foglalkozó részeibenmégis azt kell mondanunk, hogy sem ő, sem Engels, sem Lenin, sem Trockij nem építette be elméletébe a természeti küszöbök és határok kérdését.

Az ő vitájuk logikája a malthusiánizmus reakció ellen irányult, amely afelé lökte őket, hogy elméletük nehézségeit a végtelen fejlődés koncepciójával oldják meg.

Márpedig a tudományos felfedezések ma már arra intenek minket, hogy nagyon is vegyük komolyan a világméretű folyamatok visszafordíthatatlanságának kérdését. Senki sem lehet manapság biztos abban, hogy az ökoszisztémában, a biológiai sokféleségben, az éghajlati egyensúlyban okozott károk még visszafordíthatóak.

a marxizmus nézete

Manapság még fontosabb arra tennünk a hangsúlyt, hogy természeti lény, azaz sorsa ökoszisztéma-béli környezetétől függ. Ezenkívül fontos, hogy újragondoljuk a politikai szféra térbeli és időbeli változásainak stratégiai következményeit. Persze létezik a politika időbeli dimenziójának számottevő irodalma a gazdasági korszakolástól ciklusok, a tőkéstermelés szakaszai, az ennek megfelelő szociális politikák stb.