Még mindig a látás illúziója
Tartalom
Milanovich Domi Ha szeretsz valakit, mindent megteszel érte!? Na, ne már!
A szemednek sem hihetsz mindig, hiszen az, ahogyan észleljük a világot, eltérhet a látottak valós fizikai tulajdonságaitól. A híres Hermann-rács illúzióban sötét pontok jelennek meg a vonalak metszéspontjában.
Viszont ha ránézel valamelyikre, mint egy kis szellem, azonnal eltűnik. Most te is megtudhatod, miért van ez.
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
Ludimar Hermann közel százötven évvel ezelőtt fedezte fel a róla elnevezett vizuális illúziót, melynek biológiai magyarázatára még további évtizedeket kellett várni. A Hermann-rácsot nem csak azért lehet szeretni, mert vicces és játékos, hanem azért is, mert remekül feltárja a világosságészlelés mechanizmusait. Járd be velünk a retinád és az agykérged közötti csodálatos utat, lépésről lépésre, elmagyarázzuk, mi történik ilyenkor.
A receptorok idegimpulzusokat gyártanak a fényből A látás ingere a fény. A fény egy elektromágneses sugárzás, olyan, mint például a röntgensugár vagy a tv- és rádióhullámok, csak más tartományban van. Az agy azonban nem érti a fényenergiát, ő csak az idegimpulzusok elektromos nyelvén beszél.
- illúzió - Éles látás
- Látásélesség a táblázat szerint
- NATO Tükör - Kettős látás - egy afgán-amerikai vélemény
Ezért szüksége van egy tolmácsra, aki a fényingert lefordítja elektromos jelekre. Ezt a feladatot a receptorok látják el. A látás receptorai a retinában helyezkednek el, ami a szem hátsó felületén található vékony réteg. Az még mindig a látás illúziója eljutnak az agykéregbe A receptorok által létrehozott elektromos jelek először a bipoláris sejtekhez, onnan pedig a ganglionsejtekhez továbbítódnak.
A szemünkben nem kevesebb mint egymillió ganglionsejt található. Ezek hosszú nyúlványai alkotják a látóideget, ami aztán eljuttatja az ingerületet a csomagot az agyunk vizuális kérgébe.
Az arc nem a tiéd
Itt jön létre az észlelés összetettebb élménye. Mit tudnak a ganglionsejtek, és mi az a receptív mező?
A retinában található ganglionsejtek más érzékszervi idegsejtekhez hasonlóan receptív mezőkkel rendelkeznek. A receptív mező az a terület, ahonnan az idegsejt ingerületet kap. A sok-sok idegsejthez tartozó megannyi receptív mező átfedésben van, így egy sejt pusztulása nem okoz érzékletkiesést. Például az arc bőrében jóval nagyobb ez az átfedés, mint a hát bőrében.
Ezért van az, hogy az arcunkon két, egymáshoz sokkal közelebb lévő ingert is különállónak tudunk érzékelni, míg a hát bőrében, azonos távolság mellett, egyként érzékeljük a két ingert. Próbáljátok ki egy barátoddal: csukja be a szemét, te pedig két ceruza hegyével finoman érintsd meg először az arcán.
Fokozatosan csökkentsd a két pont közötti távolságot és kérd meg, hogy jelezzen, amikor egynek érzi a két ceruza hegyét! Ugyanezt ismételd meg a hátán és megtapasztalhatod: sokkal előbb jelezni fog.
Mi a Hermann-rács titka? A Hermann-rács megmutatja, hogyan észleljük a világosságot. Fotó: Shutterstock A ganglionsejtek receptív mezőit koncentrikus körökként lehet elképzelni, mintha közös középpontból kiinduló növekvő gyűrűkből állnának.
Mi okozza az üvegtesti homályokat?
A szélső gyűrűk negatív gátló válaszokat adnak, míg a belső gyűrűk pozitív serkentő válaszokat. A Hermann-rács esetében a belső gyűrű a négyzetek oldalai mentén húzódó szürke vonalra esik, vagy a metszéspontok fehér részére.
A pozitív válasz így a metszéspontokra eső belső gyűrűkben valamivel nagyobb a fehér szín miatt. Ugyanakkor a szélső gyűrűk gátló válaszaiban ennél lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.
Patrick d'Arcy elismerte a hatást "a fáklya gyors elforgatásával látott fénygyűrűben, a tűzijátékban lévő tűzkerékben, a lapos orsó alakban, amelyet vibráló zsinórban látunk, a folyamatos körben egy sebességgel forgó fogaskerék látható". Alapvetően mindent, ami a gyorsan mozgó objektumokban észlelt mozgás-elmosódásra emlékeztet"látás kitartásának" lehet tekinteni. Csillagszóró nyomhatása A látás kitartásának gondolatát gyakran használják annak a ténynek, hogy az izzó szén fényszóróként jelenik meg, amikor gyorsan mozog. Ez a "csillagszóró nyomhatása" néven ismert, annak a nyomnak az elnevezése alapján, amely akkor jelenik meg, amikor a csillagszórót gyorsan mozgatják.
A metszéspontokban több fény esik a szélső gyűrűkre, hiszen azok még mindig a látás illúziója egymást keresztező szürke vonalból, négy oldalról is táplálkoznak. Míg a fekete négyzetek oldalai mentén kevesebb fény esik a szélső gyűrűkre, hiszen azok csak egy szürke vonalból, két oldalról táplálkoznak, a többi részen a négyzetek sötét színe található.
Mivel az oldalak mentén kevesebb gátlás lesz a szélső gyűrűkben, összességében erősebb idegi válasz fog megvalósulni. Ez azt jelzi az agyunk számára, hogy az oldalak mentén világosabb a felszín, mint a metszéspontokban, s így jönnek litvak és látvány az ugráló sötét pontocskák.
Persze amikor mindkét szemünkkel ráfixálunk a metszéspontra, akkor a receptív mezők összhangba kerülnek, és ezek a különbségek eltűnnek.
Látás, látvány, illúzió
Az érzékszerveink kötnek össze a külvilággal, de néha megviccelnek minket. Fotó: Shutterstock A Hermann-rács illúzióban tehát a megnövekedett sötét környezet eredményeként az oldalak még mindig a látás illúziója kevesebb gátló válasz jön létre a retinális ganglionok szélső gyűrűiben, így ezeket a vonalakat világosabbnak fogjuk észlelni, a metszéspontokban pedig sötét pontok jelennek meg. Az észlelésünk néha kicsit olyan, mint az a súgós játék, amikor valaki elindít egy mondatot és a végére aztán más kerekedik ki belőle.
Az illúziók azért jöhetnek létre, mert nem csak a szemünkkel, hanem az idegsejtjeinkkel és az agyunkkal is látunk, s hosszú az út a kinti, fizikával leírható világ és a belső szubjektív élményeink között. Ne maradj le semmiről!