Látás nullával, Minden vakságon segíthetünk, de a vakságot még nem gyógyítjuk meg
Tartalom
Navigációs menü
A Svájcban dolgozó neurobiológust telefonon kérdeztük eredményeiről. A napokban a Qubit internetes újságnak adott interjújában azt a meglepő kijelentetést tette, hogy az látás nullával működéséről az emberiség birtokában látás nullával tudás gyakorlatilag a nullával egyenértékű.
Támogasd a Qubit munkáját! Az elmúlt néhány hónapban zsinórban három fontos orvosi díjat is megkapott az idén Mindegyik elismerést első magyarként érdemelte ki: a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért, az évről-évre agykutatókat elismerő Alden Spencer-díjat a látás folyamatának a megértéséért, és végül idén a Louis Jeantet-díjat a kettő kombinációjáért ítélték a magyar neurobiológusnak. Fotó: © Claude Giger Roska családjában már-már hagyomány a kiemelkedő tudományos teljesítmény.
Mit értett egészen pontosan ez alatt? Ha azt az ismeretanyagot, amit az emberi agy működéséről tudni lehetne, száznak veszünk, akkor ma - ha a nulla után egy tizedesvesszőt teszünk, majd száz nullát és egyest - akkor fejezhetjük ki a tudásmennyiségnek azt a töredékét, aminek birtokában vagyunk. Az állatokon végzett kutatásokból szerzett ismeretek valamennyit segítenek, de ezek nem alkalmazhatók egy az egyben az emberekre.
A retináról való tudásunk azonban kivételes helyet foglal el, sokkal több ismeretünk van róla, mint az agy többi részéről. Mi ennek az oka?
Távolsági jelzőmozzanatok
Az, hogy a retina esetében az információáramlás egyoldalú: azaz csak információkat küld az agy más részeibe feldolgozásra, onnan viszont nem fogad ilyeneket. Ezzel kapcsolatban is szembesülünk azonban azzal a ténnyel, hogy tudásunk kezdetleges.
- Távolsági jelzőmozzanatok – Wikipédia
- Minden vakságon segíthetünk, de a vakságot még nem gyógyítjuk meg
- Csak látvány
- Nem fejlődő látás
Az utóbbi két-három évben kifejlesztett módszerek lehetővé tették ugyan bizonyos mérési módszerek alkalmazását, de még csak az első lépéseket tettük meg. Az egerek retinájáról már elég sokat tudunk, de ez az emberi gyógyításhoz még nem elégséges. Ezekkel a módszerekkel látás nullával a baj, hogy kicsi a felbontóképességük.
Az agy működését sejtszinten kell megértenünk, mert két egymás melletti agysejt teljesen más feladatokat végezhet. A jelenlegi képalkotó eljárások sok ezer sejt működésének átlagát mérik, hogy ezek valójában mivel foglalkoznak külön-külön, nem értjük.
Épp úgy, ahogy egy osztályba belépő tanár sem tudja a zsivajból megállapítani, miről beszélgetnek a gyerekek.
"Az agy nem a valóságot magát jeleníti meg" - interjú Roska Botond neurobiológussal
Azt például tudjuk, hogy a látóideg a látásért felelős, de hogy benne a sejtek mit csinálnak, azt nem. Egy sejt épp úgy kommunikál a mellette lévő sejttel, mint az agy legtávolabbi részé lévővel. Mi valójában a retina feladata? Azt tudjuk, hogy a szemünkbe jutó fény itt alakul át olyan információvá, amit az agy fel tud dolgozni. Úgy működik, mint valami fényképezőgép fényérzékelője?
Minden vakságon segíthetünk, de a vakságot még nem gyógyítjuk meg Interjú Palugyai István Facebook Twitter Pinterest Mail Már az idén kiderül, hogy milyen mértékben tudja visszaadni a vak emberek látását az 50 éves bázeli professzor, a budapesti születésű Roska Botond génterápiája. A Bázeli Szemészeti Kutatóintézet igazgatója, a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora tavaly év végén kettő, Bressler és Alden Spencer-Díj januárban egy jelentős tudományos díjat Louis Jeantet-Díj nyert el az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért, illetve a látás folyamatának megértéséért. Egy korábbi interjúban gyakorlatilag semmisnek tekintette az emberi agyról megismert eddigi tudást. Ez a világszerte indított nagy agykutatási programok fényében látás nullával meglepő.
Nem, semmiképpen sem. A retina leginkább 30 számítógép együtteseként képzelhető el. Mindegyik más feladatot végez, az egyik például azt fogja fel, hogy egy beszélő arc hogyan mozog.
Látás elvesztése - A szem betegségei
Egy másik azt, hogy ez az arc egyáltalán hol helyezkedik el, egy harmadik pedig a színeket értelmezi. Roska Botond Fotó: iob. Nem, ez sem ilyen egyszerű. Az agy ugyanis két összetevőből dolgozik: egyrészt a memóriájában tárolt emlékképekből, másrészt a bejövő képből állítja össze azt, amit valójában látunk.
Mélységészlelés – Wikipédia
Vagyis a memóriánkban tárolt macska és a valójában látott macska képének összehasonlításából áll össze az a látvány, amire egy adott pillanatban azt mondjuk; ez egy macska. Így keletkeznek azok az illúziók is, amikor egy képbe belelátunk valamit, amit az valójában nem ábrázol. Az agy valamilyen módon tehát reprezentálja a látás nullával, de nem a valóságot magát jeleníti meg.
Látás nullával Louis Jeantet-díjat azért kapta, mert a retinából eredeztethető látászavarokat, vakságot sikerült gyógyítania. A díjat a látás mechanizmusának megértésért és egy olyan terápia kidolgozásáért kaptam, amivel bizonyosfajta vakságokban szenvedőknél, akiknél a zavar a képfelvétel folyamatában lép fel, az esetek jó látás nullával valószínűleg vissza tudunk majd hozni valamilyen szintű látást. Egy ilyen terápiát csak a látási folyamatok értésének birtokában lehet kidolgozni.
A laboratóriumom hatvan látás nullával a folyamatok megértésével foglalkozik, negyven százalékban új terápiák kidolgozásával.
Amiért a díjat kaptam az egy olyan terápia, ami akkor szükséges, ha a retinának ezek képességei, amit egy számítógéphez hasonlítottam megmaradnak, legalább valamilyen szinten működnek, de a fényérzékelő látás nullával vagy elhalnak, vagy megszűnik a képességük arra, hogy képeket vegyenek fel: mintha egy kamerának letakarnák az objektívjét. Amit elértünk, hogy génterápiával újra fényérzékennyé tettük ezeket a sejteket.
Ezek a gének bármilyen sejtet fényérzékennyé tudnak tenni, és mivel a retinában százféle sejt van, a mi eredményünk az volt, hogy csak azok tettük újra fényérzékennyé, amelyek a látás újra látás nullával biztosíthatják.
Valóságos gyógyítás folyik már a módszerrel? Londonban folynak a klinikai kísérletek, hamarosan Párizsban is elindulnak, és a következő időkben szerte a világban. Többféle sejtet is meg lehet így célozni, ki kell deríteni milyen esetekben, milyen módon állítható így helyre a látás.
Az eddigi eredményeinkhez az segített nagyban hozzá, hogy Budapesten Szabó Arnold laboratóriumában sikerült megoldani, hogy a humán retinát 14 héten keresztül életben tartsák.
Azonban hogy mi a látás, mint azt az előbb vázoltam, nagyon komplex dolog. Módszerem segítségével lesznek, akik jól fognak látni, lesznek, akik fényeket, árnyakat tudnak majd megkülönböztetni, és lesznek olyanok is, akiknek nem használ a terápia.
Folynak tehát a kísérletek, de hogy valójában hová jutottunk az első emberi alkalmazással, azt valószínűleg majd ez év közepén vagy végén tudjuk megmondani.
Roska Botond neurobiológus ben született, a Semmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, majd a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézetében doktorált, ezután a Harvardon tanult genetikát és virológiát. Jelenleg a bázeli Szemészeti Intézet igazgatója és itt működik kutatócsoportja is. Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora. Roska Botond az első látás nullával tudós, aki elnyerte.
