Idegi látási utak

DR. KLUG NÁNDOR: AZ ÉRZÉKSZERVEK ÉLETTANA

Milanovich Domi Néha pont a pozitív gondolkodás mérgezi meg az életed A szemednek sem hihetsz mindig, hiszen az, ahogyan észleljük a világot, eltérhet a látottak valós fizikai tulajdonságaitól. A híres Hermann-rács illúzióban sötét pontok jelennek az egyik szemcsepp látása a vonalak metszéspontjában.

Viszont ha ránézel valamelyikre, mint egy kis szellem, azonnal eltűnik. Most te is megtudhatod, miért van ez.

Te is látod a villódzó sötét pontokat ezen a képen? Elmondjuk, miért!

Ludimar Hermann közel százötven évvel ezelőtt fedezte fel a róla elnevezett vizuális illúziót, melynek biológiai magyarázatára még további évtizedeket kellett várni. A Hermann-rácsot nem csak azért lehet szeretni, mert vicces és játékos, hanem azért is, mert remekül feltárja a világosságészlelés mechanizmusait.

idegi látási utak

Járd be velünk a retinád és az agykérged közötti csodálatos utat, lépésről lépésre, elmagyarázzuk, mi történik ilyenkor. A receptorok idegimpulzusokat gyártanak a fényből A látás ingere a fény.

A fény egy elektromágneses sugárzás, olyan, mint például a röntgensugár vagy a tv- és rádióhullámok, csak más tartományban van.

Az agy azonban nem érti a fényenergiát, ő csak az idegimpulzusok elektromos nyelvén beszél. Ezért szüksége van egy tolmácsra, aki a fényingert lefordítja elektromos jelekre. Ezt a feladatot a receptorok látják el. A látás receptorai a retinában helyezkednek el, ami a szem hátsó felületén található vékony réteg. Az idegimpulzusok eljutnak az agykéregbe A receptorok által létrehozott elektromos jelek először a idegi látási utak sejtekhez, onnan pedig a ganglionsejtekhez továbbítódnak.

A látórendszer két fő részből áll. A perifériás érzékszervben, a szemben foglal helyet az optikai rendszer és a retina ideghártya : a retina tartalmazza a szenzorokat fotoreceptoroktovábbá a fényingerek feldolgozásához szükséges kezdeti neuronkapcsolatokat. A retinában helyet foglaló fotoreceptorok és idegi összeköttetéseik a központi idegrendszer részét képezik. A központi idegrendszer további részei, a látópálya és a kéreg elemzik és szintetizálják a retinában már előzetesen feldolgozott vizuális jeleket. A látórendszer teljesítőképessége több szempontból is egyedülálló.

A szemünkben nem kevesebb mint egymillió ganglionsejt található. Ezek hosszú nyúlványai idegi látási utak a látóideget, ami aztán eljuttatja az ingerületet a csomagot az agyunk vizuális kérgébe. Itt jön létre az észlelés összetettebb élménye. Mit tudnak a ganglionsejtek, és mi az a receptív mező?

  1. Az idegsejtek rostjai, úgy látszik, egymás közt összefüggnek, bár az újabb vizsgálatok szerint, egyik idegelem a más idegelemmel csak faszerű végágaiknak érintkezése útján illeszkedik egymásra.
  2. Gimnasztika rövidlátással

A retinában található ganglionsejtek más érzékszervi idegsejtekhez hasonlóan receptív mezőkkel rendelkeznek. A receptív mező az a terület, ahonnan az idegsejt ingerületet kap. A sok-sok idegsejthez tartozó megannyi receptív mező átfedésben van, így egy sejt pusztulása nem okoz érzékletkiesést. Például az arc bőrében jóval nagyobb ez az átfedés, mint a hát bőrében.

Emberi agy

Ezért van az, hogy az arcunkon két, egymáshoz sokkal közelebb lévő ingert is különállónak tudunk érzékelni, míg a hát bőrében, azonos távolság mellett, egyként érzékeljük a két ingert. Próbáljátok ki egy barátoddal: csukja be a szemét, te pedig két ceruza hegyével finoman érintsd meg először az arcán.

idegi látási utak

Fokozatosan csökkentsd a két pont közötti távolságot és kérd meg, hogy jelezzen, amikor egynek érzi a két ceruza hegyét! Ugyanezt ismételd meg a hátán és megtapasztalhatod: sokkal előbb jelezni fog. Mi a Hermann-rács titka?

Fizikai leírás[ szerkesztés ] Az agy tapintásra puha, kívülről barnásszürke, belül árnyalatilag enyhén váltakozó kissé sárgás fehér testrész. Egy felnőtt férfi agya átlagban 1,37 kg-ot nyom és 1,26 liter térfogatot foglal el, egy felnőtt nő agya átlagban 1,24 kg tömegű és 1,13 liter térfogatú.

A Hermann-rács megmutatja, hogyan észleljük a világosságot. Fotó: Shutterstock A ganglionsejtek receptív mezőit koncentrikus körökként lehet elképzelni, mintha közös középpontból kiinduló növekvő gyűrűkből állnának.

  • A bates javítja a látást
  • Valóság és illúziók: kiderült, hogy miért a zajos agy a hatékony agy Látásunk legalapvetőbb szintjén is befolyásolják idegsejtjeink működését a világról alkotott agyi modelljeink.
  • Műtéti látás helyreállítása

A szélső gyűrűk negatív gátló válaszokat adnak, míg a belső gyűrűk pozitív serkentő válaszokat. A Hermann-rács esetében a belső gyűrű a négyzetek oldalai mentén húzódó szürke vonalra esik, vagy a metszéspontok fehér részére.

A pozitív válasz így a metszéspontokra eső belső gyűrűkben valamivel nagyobb a fehér szín miatt.

idegi látási utak videó a látás kezelésére

Ugyanakkor a szélső gyűrűk gátló válaszaiban ennél lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik. A metszéspontokban több fény esik a szélső gyűrűkre, hiszen azok két egymást keresztező szürke vonalból, négy oldalról is táplálkoznak.

idegi látási utak a látás elzáródása az

Míg a fekete négyzetek oldalai mentén kevesebb fény esik a szélső gyűrűkre, hiszen azok csak egy szürke vonalból, két oldalról táplálkoznak, a többi részen a négyzetek sötét színe található. Mivel az oldalak mentén kevesebb gátlás lesz a szélső gyűrűkben, összességében erősebb idegi válasz fog megvalósulni. Ez azt jelzi az agyunk számára, hogy az oldalak mentén világosabb a felszín, idegi látási utak a metszéspontokban, s így jönnek létre az ugráló sötét pontocskák.

Persze amikor mindkét szemünkkel ráfixálunk a metszéspontra, akkor a receptív mezők összhangba kerülnek, és ezek a különbségek eltűnnek. Az érzékszerveink kötnek össze a külvilággal, de néha megviccelnek minket.

A valóság vajon mi?

Fotó: Shutterstock A Hermann-rács illúzióban tehát a megnövekedett sötét környezet eredményeként az oldalak mentén kevesebb gátló válasz jön létre a retinális ganglionok szélső gyűrűiben, így ezeket a vonalakat világosabbnak fogjuk észlelni, a metszéspontokban pedig sötét pontok jelennek meg.

Az észlelésünk néha kicsit olyan, mint az a súgós játék, amikor valaki elindít egy mondatot és a végére aztán más kerekedik ki belőle. Az idegi látási utak azért jöhetnek létre, mert nem csak a szemünkkel, hanem az idegsejtjeinkkel és az agyunkkal is látunk, s hosszú az út a kinti, fizikával leírható világ és a belső szubjektív élményeink között.

szemcsepp egy szemvizsgálaton

Ne maradj le semmiről!