Orvosi testület, hogyan lehet szemészhez jutni
Tartalom
- Láss, ne csak nézz!
- MM professzor szemészeti klinika Dronov
- Fiji orvos, szerb mérnök, jordán herceg - ők döntöttek a tokiói olimpiáról
- Láss, ne csak nézz!
- Fiji orvos, szerb mérnök, jordán herceg - ők döntöttek a tokiói olimpiáról
- Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
- Fiji orvos, szerb mérnök, jordán herceg - ők döntöttek a tokiói olimpiáról
Tanulmányunk alapvetõ célja, hogy felvázoljuk a gazdaság társadalmi beágyazottságának lehetséges értelmezési keretét, majd ebben a keretben bemutassunk egy konkrét egészségügyi privatizációs kísérletet, hangsúlyozva a személyes kapcsolathálók erõforrásként történõ hasznosítását a folyamatok alakulásában.
Gazdasági folyamatok és társadalmi kapcsolathálók 1 A gazdaság társadalmi beágyazottságának modern gazdaságszociológiai közelítésmódját a következõ alapelvek révén összegezzük: 1. A gazdasági jelenségek cselekvések és intézmények társadalmi kapcsolathálókba ágyazódnak.
Társadalmi kapcsolathálókon meghatározott típusú hálózati pontok pl. Orvosi testület gazdasági intézmények formális rögzített viszonyai nem tükrözik az intézmény mûködését alakító valamennyi kapcsolathálót. Az intézmények "rejtett" informális, spontán módon kialakuló hálózatainak feltárásával közelebb juthatunk az intézmények belsõ szerkezetének és mûködési mechanizmusainak megértéséhez.
Láss, ne csak nézz!
Hálózati megközelítésben tehát az intézmények struktúráját az intézményen belüli többszörös - formálisan rögzített és spontán módon kialakuló - kapcsolathálók terminusaiban elemezzük. A gazdasági szereplõk cselekvéseit a társadalmi kapcsolatok hálózataiban elfoglalt pozíciójuk terminusaiban értelmezhetjük. A társadalmi kapcsolatháló-elemzés gazdaságszociológiai szempontból fontosnak tûnõ alapfogalmai: a kohézió, az ekvivalencia, a presztízs, a kiterjedés range és a közvetítés brokerage.
Ezek segítségével egyrészt pontosan leírható a cselekvõk hálózati pozíciója, másrészt hogyan lehet szemészhez jutni a hálózati pozíció hatása az egyéni cselekvésre és az intézmény mûködésére. A kohézió és az ekvivalencia fogalmaival a cselekvõket csoportosíthatjuk. A kohézió alapján létesülõ csoportokra klikkekre az jellemzõ, hogy tagjaik között erõs, sûrû és kölcsönös kapcsolatok alakulnak ki, a strukturálisan ekvivalens cselekvõkbõl álló csoportok tagjait hasonló kapcsolatok fûzik a szervezet többi tagjához.
Az hogyan lehet szemészhez jutni cselekvõk - sajátos értelemben: strukturálisan azonos helyzetû szereplõk összességeként - akkor is csoportot alkotnak, ha nincsenek közvetlen kapcsolatok köztük. A kohézió és az ekvivalencia révén általában a gazdasági szereplõk attitûdjének és viselkedésének hasonlóságát tudjuk - legalábbis részlegesen - megmagyarázni.
A kohéziónak köszönhetõ hasonlóságok mindenekelõtt orvosi testület véleményeknek és cselekvési stratégiáknak erõs, többrétû és szocializáló hatású kapcsolathálókban történõ megvitatására vezethetõk vissza.
MM professzor szemészeti klinika Dronov
Az ekvivalencia szülte hasonlóságok viszont jórészt abból fakadnak, hogy az érintettek hasonló pozíciót töltenek be másokhoz képest, és az ilyen pozíciók nagyobb esélyt teremtenek közös vélemény és viselkedés kialakulására. A presztízs, a kiterjedés és a közvetítés fogalmaival azt mutathatjuk be, hogy adott orvosi testület milyen mértékben jut relatív elõnyökhöz betöltött hálózati pozíciója folytán, hogyan hasznosíthatja erõforrásként tõkeként társadalmi kapcsolathálóját.
Adott cselekvõ presztízse annál nagyobb, orvosi testület több kapcsolata van. A cselekvõk presztízsüket saját céljaik elérésére használhatják, sajátos társadalmi tõkeként kiaknázva kapcsolataikat. A kiterjedés legegyszerûbb mutatója a kapcsolatok száma: minél több kapcsolata van egy adott cselekvõnek, annál több társadalmi erõforráshoz pl.
A közvetítés fogalma a következõ alapelven nyugszik: adott cselekvõ annál jobban tudja saját érdekeit követni, minél inkább olyan szereplõkhöz fûzõdnek kapcsolatai, akik nincsenek kapcsolatban egymással, akik között ún. Ezeket a szereplõket például kijátszhatja egymás ellen az oszd meg és uralkodj stratégia révén, hasznot húzhat konfliktusukból a nevetõ harmadik szerepében, 2 vagy - sajátos értelemben vett vállalkozói tevékenységet folytatva - közvetítõként kapcsolatot teremthet köztük, s élvezheti az ebbõl fakadó elõnyöket.
Fiji orvos, szerb mérnök, jordán herceg - ők döntöttek a tokiói olimpiáról
A kapcsolathálók kijelölik korlátozzák vagy tágítják a cselekvési lehetõségek halmazát, ugyanakkor a cselekvõk folyamatosan alakítják kapcsolathálóikat.
A hálózatok folyamatosan - az érintettek cselekvéseinek szándékolt vagy nem szándékolt következményeként - társadalmilag formálódnak, újratermelõdnek és változnak.
A hálózati modellek szereplõinek viselkedését nem determinálja mechanikusan a hálózatban elfoglalt pozíciójuk. A szereplõk aktív, célkövetõ egyének, akik saját céljaik elérése során számolnak a kapcsolataikban rejlõ lehetõségekkel és korlátokkal. A társadalmi kapcsolathálók egyszerre folyamatok és struktúrák: a hálózati cselekvõk - akiknek a cselekvési lehetõségeit részben éppen strukturális helyzetük szabja meg - folyamatosan alakítják õket.
Láss, ne csak nézz!
A hálózatelemzõk a cselekvõket többnyire célkövetõ, intencionális aktoroknak tekintik. Arra törekszenek, hogy egyaránt elkerüljék a társadalmi cselekvés alulszocializált atomisztikus és túlszocializált normatív modelljeiben rejlõ egyoldalúságokat Granovetterés bemutassák, hogy a cselekvõknek egyaránt vannak gazdasági és társadalmi motívumaik, s - mindenekelõtt - hogy cselekvéseiket nagyban befolyásolják a kapcsolathálók, amelyekbe ágyazódnak. A hálózati szereplõk társadalmi kapcsolataikat többféleképpen hasznosíthatják erõforrásként.
Ennek alapján a társadalmi tõke konkrét megjelenési formái közé Coleman [] kötelezettségek és elvárások, információs potenciál, bizonyos normák és hatékony szankciók, hatalmi viszonyok, valamint kisajátítható és szándékosan létrehozott társadalmi szervezetek tartoznak.
A privatizáció társadalmi beágyazottsága egy kórházi hogyan lehet szemészhez jutni privatizációs kísérleteinek példáján Az alábbi esettanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a kilencvenes évek derekán egy kórházi osztály privatizációs kísérletei során az eset kulcsfigurái hogyan használják fel személyes kapcsolataikat én-hálózatukat saját céljaik eléréséhez.
A kórházi osztály magánklinikává alakításának folyamatát orvosi testület szereplõk "privatizációnak" nevezik.
A továbbiakban mi is átvesszük ezt a fogalmat, noha kétségesnek látás franciául, hogy a vizsgált esetben ténylegesen a szó szigorú értelmében vett privatizációról van-e szó.
Kétségeiknek adnak hangot maguk a szereplõk is, amikor néha "félprivatizációnak" nevezik a folyamatot. Az egészségügyi rendszer néhány sajátossága A privatizációs kísérletek bemutatása elõtt szükségesnek tartjuk, hogy ismertessük a magyar egészségügy mûködésének némely - gondolatmenetünk szempontjából fontos - sajátosságát, a könnyebb érthetõség kedvéért némileg leegyszerûsített formában.
Az egészségügyi intézmények a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, az esettanulmányunkban szereplõ kórház is a megyei önkormányzat tulajdonát képezi. Az egészségügyi intézmények fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kiadásokat az önkormányzat fedezi, de a gyógyítás költségeit már az Országos Egészségügyi Pénztár OEP finanszírozza.
Például egy vakbélmûtét elvégzéséért elõre meghatározott összeget fizet az OEP a kórháznak. Fontos hangsúlyozni, hogy az OEP a kórháznak és nem a mûtétet elvégzõ kórházi osztálynak fizet. Így gyakori eset, hogy a kórháznak egyszerre vannak nyereséges és veszteséges osztályai. Az tehát, hogy egy kórházi osztály nyereséges vagy veszteséges lesz-e, nem csupán az ott dolgozók munkájától függ, hanem egyéb tényezõktõl is.
Például attól, hogy az egyes orvosi szakterületek mint szemészet vagy fül-orr-gégészet gyógyító tevékenységei mennyire vannak megfizetve. Könnyen elõfordulhat, hogy a fül-orr-gégészet alulfinanszírozott a szemészethez képest, és ennélfogva hiába dolgoznak hozzávetõleg a látás szegmentálása a két osztályon, az elõbbi veszteséges, az utóbbi nyereséges lesz.
Az OEP által fizetett összeg ugyanakkor független attól, hogy a beteg hány napot tölt a kórházban: az az osztály tehát, amelyik hamarabb haza tudja küldeni betegeit, jobban jár.
Képzeljük el, hogy van két hogyan lehet szemészhez jutni osztály. Hogyan lehet szemészhez jutni egyik hagyományosan gyógyít, ahol az átlagos ápolási idõ tíz nap, a másik, csúcstechnika alkalmazásával, úgynevezett egynapos sebészet szerint. Itt az ápolási idõ két nap. Az egynapos sebészetet folytató osztály minden betegnél nyolc ápolási nap költségét takaríthatja meg, ám a legnagyobb elõnye mégis az, hogy azonos idõ alatt sokkal több beteget képes ellátni.
A kedvezõbb finanszírozás érdekében azonban elõbb a csúcstechnikát kell megvásárolni, de az ilyen drága eszközvásárlás nem a hogyan lehet szemészhez jutni osztály vezetésének, hanem a tulajdonosi funkciót hogyan lehet szemészhez jutni önkormányzatnak a kompetenciájába tartozik.
Ez tehát azt jelenti, hogy az egyes kórházi osztályok versenyképességét az önkormányzat a fejlesztések révén döntõen tudja befolyásolni. Az önkormányzat egészségpolitikájában - többek között beruházási döntéseiben - a különbözõ érdekcsoportok érvényesíthetik törekvéseiket, így végsõ soron ezek a csoportok befolyásolhatják az egyes kórházi egységek versenyképességét. Az önkormányzatok és az OEP mellett a Népjóléti Minisztérium a harmadik - a késõbbiek során fontossá váló - szereplõ.
A minisztérium az egészségpolitikai koncepciók kidolgozása révén elsõsorban szabályozó fagyasztott áfonya a látáshoz lát el az egészségügyi rendszeren belül.
Az elsõ privatizációs kísérlet A privatizációt kezdeményezõ professzor nemzetközileg elismert szakember. Hírnevét azzal szerezte, hogy új szemészeti eljárást dolgozott ki. A professzor nemzetközi hírneve, nemzetközi kapcsolatai és kiemelkedõ presztízse, ami elsõsorban a világ számos részérõl származó kapcsolatok sokaságát jelenti, még a privatizációs kezdeményezések elõtt lehetõvé tették, hogy kórházi osztálya számára minden eszközt és berendezést megszerezzen, ami az új mûtéti eljáráshoz szükséges: így osztálya a világon az elsõk között alkalmazhatott új mikrosebészeti eljárást: "Ez a készülék kezdetben hihetetlen ellenállásba ütközött, és amikor a mûlencse implantáció kezdett bejönni, akkor ezt a módszert tõlem egy osztrák kolléga átvette, az átadta egy németnek, a német elvitte Amerikába, és két év múlva engem meghívtak Amerikába, és ott ünnepeltek.
Az egész világ átvette. Ott voltam a legnagyobb mûlencse-implantációs mûhelyekben.
Mi itt elkezdtük a világszínvonalon a legelsõk között - hamarabb, mint Ausztriában, Németországgal körülbelül egyidõben - azoknak a modern mikrosebészeti hályogmûtéteknek a végzését, az ún. Engem ezért annak idején fegyelmi elé kívántak állítani. El tudtam intézni a késõbbiek során, hogy behozzák ezt a szemlencsét Magyarországra, hogy megkaphassa mindenki.
Megkerestek engem külföldi cégek, akik a lencsét hozták Magyarországra, és én abban a privilegizált helyzetben voltam, hogy ha valamely mûszerrõl egy külföldi kongresszuson azt mondtam, hogy én azt használom, orvosi testület ez a cégnek horribilis pénzeket hozott.
Nekem abban a szegény világban semmi gondom nem volt, mert mindent megkaptam. A legújabb mûszereket hozták, azokat mind kipróbáltam, az mind itt maradt, és így tudtunk fejlõdni.
A betegforgalom több mint tizenháromszoros növekedése egyrészt az eljárás hiánypótló jellegével, tehát a betegek részérõl tömeges ellátási igénnyel magyarázható, másrészt azzal, hogy a már említett egynapos sebészeti eljárás nagyon lerövidíti a betegek kórházban töltendõ idejét, ami lehetõvé teszi azonos kórházi férõhely mellett is a betegforgalom megsokszorozását. A kórházi hogyan lehet szemészhez jutni ennek következtében óriási lett a tolongás, a betegeket, illetve hozzátartozóikat sokszor már le sem tudták ültetni a váróban, és a kórtermek is túlzsúfoltakká váltak.
Egyszóval: az ellátottak körének bõvülése miatt kicsi lett az osztály. A professzor az osztályon kialakult állapotot használta fel érvként a privatizáció kezdeményezésére. A privatizációs elképzelés: A betegforgalom növekedése miatt már nem biztosítható a kulturált orvosi ellátás, ezért a szemészeti osztály Buda egyik elit részén milliós banki hitelbõl megvásárolandó különálló épületbe költözne. Magát az épületet a professzor és munkatársai által létesített kft vásárolná meg.
Pest megyében nincs megoldva a vesedializálás, ezért a szabaddá váló kórházi épületrészben vesedializáló osztályt létesíthetnének, ennélfogva az önkormányzatnak nem kellene a vesedializáló számára új épületrõl gondoskodnia. Az önkormányzat a magánkézbe kerülõ szemklinikának 26 milliót fizetne évente a szemészeti osztály hogyan lehet szemészhez jutni felszabaduló épületrészért és a szemészeti ellátás fenntartási költségeiért.
A gyógyításért az OEP-tõl befolyt összeg viszont a kórházat illetné meg, ami a kft becslései alapján évi 60 milliót tenne ki. A kft számításai szerint az évi 26 millió, amit az önkormányzattól kapnának, nem lenne elég a fenntartási költségekre és a hitel törlesztésére, ezért egyéb bevételekre is gondolni kell.
A klinika betegforgalmának 30 százalékos tervezett bõvülése nyomán luxusellátást biztosítanának "fizetõvendégek" számára. A magyar fizetõbetegeknek csak a különleges szolgáltatásokért pl. A szolgáltatás világviszonylatban is magas színvonala és az olcsó hazai árak miatt a klinikán külföldi betegek ellátását is tervezték. Elsõsorban amerikai betegekre gondoltak, mivel az amerikai egészségügyi ellátás piaci típusú, és ezért lehetõség kínálkozna amerikai magánbiztosítókkal szerzõdést kötni.
Számításaik alapján egy átlagos amerikai biztosítónak Amerikában dollárba kerül egy szemmûtét, ugyanez a magánklinikán be plusz a repülõjegybe dollártehát összesen dollárba kerülne, ami így is rel olcsóbb az amerikai ellátásnál. A klinika alagsorában úszómedencét és szaunát építettek, amelyet a kórház reumatológia osztályának szerettek volna bérbe adni. Ez azonban csak lehetõség szintjén merült fel, ezért a bérleti díj összegérõl nem tárgyaltak.
Fiji orvos, szerb mérnök, jordán herceg - ők döntöttek a tokiói olimpiáról
Ha e privatizációs elképzelés kiadási és bevételi oldalát összegezzük, akkor a kft számára nagy elõny, hogy az önkormányzat tervezett költségtérítése révén a szemészeti klinika építési és fenntartási költségeinek nagyobbik részét fedezni lehet.
De hol a profit? A professzor csak a külföldi betegekre számítva a sok bizonytalansági tényezõ miatt - amelyek részletezésétõl most eltekintünk - nem merné a vállalkozást elindítani, a hazai betegek után járó OEP-finanszírozást pedig a kórház kapja.
Egy fontos dologról azonban nem esett ez idáig szó, mégpedig a hálapénzrõl. Pedig a vállalkozás tervezett profitjának legjelentõsebb része a hazai betegektõl kapott paraszolvencia.
- Az Esélyt a szemnek! szemüveg-támogatási program legújabb állomásai - Optikai Magazin Online
- A műtét után a látás rosszabb lett
Ha betegenként átlagosan Ft hálapénz számolunk, és fõ az éves betegforgalom, akkor ez 17 forint éves tiszta bevételt jelentene. A privatizációs folyamat fázisai.
Fiji orvos, szerb mérnök, jordán herceg - ők döntöttek a tokiói olimpiáról Szendrei Zoltán A 17 fős testületből az elnök Thomas Bach mellett mindössze hárman olimpiai bajnokok.
Elsõ lépésben a kft alakult meg, amelynek hogyan lehet szemészhez jutni az elõzetes elképzeléseknek megfelelõen - a professzor és beosztottjai voltak a tulajdonosai. Ezután úgy tervezték, hogy megvásárolják a magánklinika épületét és hogyan lehet szemészhez jutni gyógyításhoz szükséges berendezéseket. De hogyan lehet elõteremteni a szükséges millió forintot? Erre a privatizáció jutott az eszünkbe.
A külföldi cégek azt mondták, hogy miért nem csináljuk meg? Magyarországon megvan rá a lehetõség.
Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
De nekem nincs tõkém, nem tudok elindulni. Azt mondták, hogy az is jelent valamit? Hát ha az én nevemmel bárhol kérek kölcsönt, meg fogom kapni. Így a külföldi kapcsolataim révén a CIB-tõl hogyan lehet szemészhez jutni 2 millió dollárt, 3,4 százalékos kamattal, 15 évi futamidõre, 2 év moratóriummal. Hát ilyen kölcsön a világon nincs.
De akkor valahogy olyan pillanat volt, olyan nemzetközi szimpátia nyilvánult meg, segítõkészség a magyarok iránt, hogy nekem ekkor ezt megadták. És hogyan lehet szemészhez jutni megvásároltuk ezt a területet. Ez egyrészt a professzor társadalmi kapcsolathálójának - formai szempontból vett - magas fokú kiterjedtségére utal, másrészt a különbözõ egészségügyi és pénzügyi szférák közti közvetítésként értelmezhetõ.
A társadalmi kapcsolatokat tehát sikerült erõforrásként hasznosítani a kellõ pillanatban: nem pusztán maga a hogyan lehet szemészhez jutni, hanem a rendkívül kedvezõ feltételrendszer is olyan elõny, amely - legalábbis részben - a professzor társadalmi tõkéjének hozama. Az egészségügyön belüli kapcsolatháló feltérképezéséhez vegyük sorra azokat a személyeket, akikre a professzor privatizációs elképzelései megvalósítása során elsõsorban számított: - a népjóléti miniszter, - a kórházigazgató, - a kórház gazdasági igazgatója.
A felsorolásból kitûnik, hogy a professzor egyrészt az ügy szempontjából kulcsfontosságúnak tûnõ szereplõk megnyerésére törekedett, másrészt közvetítõi szerepet játszott az egyes szereplõk között. A továbbiakban folyamatában mutatjuk be, milyen célokra használja fel a kiépített kapcsolatait.
A megyei tiszti fõorvost felkéri, hogy készítsen jelentést a szemészeti osztályon uralkodó tarthatatlan állapotról zsúfoltság stb. A tisztiorvos, illetve a tisztiorvosi hivatal állásfoglalása azért fontos, mivel nyomós érvként szolgál a privatizációs folyamat elindításához.
Fiji orvos, szerb mérnök, jordán herceg - ők döntöttek a tokiói olimpiáról
A professzor igyekszik maga mellé állítani a megyei tiszti fõorvost. Miután ez sikerül, meghívja a kórházi fõorvosi kar ülésére, amely végsõ soron mint késõbb látni fogjuk a privatizáció sorsáról dönteni fog. A tiszti fõorvossal kialakított kapcsolatának a súlyát akkor értékeljük megfelelõen, ha szem elõtt tartjuk, hogy a tiszti fõorvos a orvosi testület egészségpolitika és egészségügyi igazgatás egyik kulcsszereplõje, mivel a hatályos jogszabályok,továbbá a közegészségügyi rendelkezések betartását felügyeli.
