A dikromatikus látás az
Tartalom
Megkülönböztetendő a színvakságtól monokromáciahiszen az utóbbi színérzékelési hiányossággal csak a szürke árnyalatai érzékelhetők a fehértől a feketéig. Ezzel szemben a dikromaták a három főszín kék, zöld, piros egyikének érzékelésére képtelenek. Aszerint, hogy melyik alapszín észlelése marad el, a dikromázia lehet protoanópia, deuteranópia, vagy tritanópia.
A pontos típust Farnsworth-teszttel, anomaloszkóppal vagy Isihara-teszttel lehet meghatározni.
Mérhető a színtévesztés súlyossága is, ami az erősebb anomáliától a gyenge színvakságig tart. A legtöbb emlős az elterjedt elképzeléssel szemben nem színvak, hanem dikromát, két csaptípussal kék és zöld. Ennek oka az ősi emlősök éjszakai életmódja. Az újvilági majmok nőstényeinek kétharmada trikromát.
A dikromácia genetikai okokból elsősorban a férfiakat sújtja: a férfiak mintegy nyolc százaléka színtévesztő, a nők közt ez az arány csak 0,2 százalék. Ennek az az oka, a látáshoz szükséges vitaminok neve a dikromatikus látás az szemcsapok színspecifikus festékjének génje - és ennek hibája is - az X kromoszómában öröklődik.
A férfiak csak egy X nemi kromoszómával rendelkeznek, amit anyjuktól örökölnek, így az édesanya - aki nem is feltétlenül színtévesztő - közvetlenül fiai örökítheti a színtévesztő gént. A lánygyermekeknek azonban két X kromoszómájuk van.
A színlátás zavarai
Ha ezekből csak az egyik hordozza a mutáns génta színtévesztés nem fejlődik ki. A mutáció eredményeként a különböző csaptípusok érzékenységi görbéje eltolódhat, vagy működésképtelenné válhatnak.
A színtévesztés szerzett is lehet, betegség, vagy sérülés következménye, mint például szemhályoggyulladás, mérgezés, alkoholizmusvagy cukorbetegség. A színtévesztés két fokozata a rendellenes színlátás anomáliailletve valamelyik szín érzékelésének hiánya: protanomália, illetve protanópia vörös tritanomália, illetve tritanópia kék tetranomália, illetve tetranópia kék Az anópiás elnevezéseket ma már nem használják, mert kiderült, hogy a színtévesztések csak súlyosabb anomáliák.
Általában a piros és a zöld színt keverik össze a színtévesztők. Érdekes, hogy ez a rendellenes színlátás többnyire férfiaknál fordul elő a férfiak kb. A vörös és a dikromatikus látás az zöld szín érzékelésének hiánya gyakrabban, a kéké ritkán öröklődik.
Aszerint, hogy valaki melyik fő színt nem érzékeli, a dikromáziának három fajtája van: A leggyakoribb a zöld szín érzékelésének hiánya, a deuteranópia, újabban deuteranomália. A férfiak több, mint egy százalékát érinti.
Blogarchívum
Csaknem ennyire gyakori a protanópia, újabban protanomália, a vörös szín érzékelésének hiánya, amely minden századik férfit érint. Ezt a két típust együtt vörös-zöld színtévesztésnek is nevezik. A tritanópia, újabban tritanomália, a kék szín érzékelésének hiánya százezer férfiból csak egynél fordul elő.
Ez a típus súlyosabb, mint az azonos erősségű vörös-zöld színtévesztés, mert ez okozza a legtöbb színárnyalat elvesztését. Felismerése[ szerkesztés ] A színvakság és a dikromácia is többnyire örökletes. Kisgyermekkorban nehéz észrevenni őket, hiszen a gyermeket nem zavarják, mivel egész életében a dikromatikus látás az látott, és ezt szokta meg, csak már akkor, ha például színes ceruzák vagy kréták közül kell kiválasztania a helyes színűt, és erre képtelen, mert nem látja a különbséget.
A színlátási zavarokra általában a gyermek tanára figyel fel, amikor rajzain nem valósághűen ábrázolja a színeket, vagy összezavarodik, amikor színes eszközöket kell használnia.
A színtévesztés nem kíván orvosi kezelést. Bizonyos esetekben azonban, ha szükséges, színszűrővel korrigálható. A különféle módszerekkel a zavar típusa és mértéke is meghatározható. A dikromát színteret meghatározza a hiányzó szín, a null-fényességű null-luminanciájú sík, és a null-krominanciájú sík.
Így látják a világot az állatok
Ez a null-fényességű és a null-krominanaciájú sík meghatározásából áll, amelyek a hiányzó színben metszik egymást. Továbbá egy os kutatás szerint alacsony frekvenciákon a dikromatikus látás az Hz a színtévesztők küszöbértéke magasabb a színinformációkra, mint a normál színlátásúaké. Magasabb frekvenciákon Hz legalább olyan jók, mint a trikromátok. Következményei[ szerkesztés ] A színtévesztő emberek többsége elfogadja állapotát, és viszonylag könnyen megtanul együtt élni vele.
Vannak azonban olyan szakmák, amelyekben megkövetelik a tökéletes színlátást, így a rendellenes színlátásúak esélytelenül pályáznának ezekre a munkákra. Például a pilótáknál, a divattervezőknél, és még sok más területen a legfontosabb tényező a tökéletes látás és színérzékelés. A játékokban a bábuk színe, a színes alapra, vagy képekre nyomtatott szövegek, a weblapok színösszeállítása is problémát jelent; egyes összeállításokban vibrálnak előttük a színek.
A színek megkülönböztetésének képessége függ az adott tárgyak méretétől és a távolságuktól is; [13] például a vörös-zöld színtévesztők a távolabbi jelzőlámpák színét kevésbé ismerik fel, mint a közelebbiekét.
Látásuk jobban összpontosít a formákra és a körvonalakra, mint a jó színlátásúaké. Különböző vizsgálatok szerint a vörös-zöld színtévesztők khaki szín több árnyalatát tudják megkülönböztetni, mint a dikromatikus látás az jó színlátásúak, [14] ezért jobban átlátnak az álcán. Ezt egyes országok hadseregében ki is használják.
Dikromatikus látás
Magyarországon azonban a színtévesztés kizáró ok a katonaságnál. Állatok[ szerkesztés ] Néha megkönnyíti a kutatást, ha hasonló, de egyszerűbb rendszereket lehet tanulmányozni.
Például lehet olyan rendszereket tanulmányozni, ahol az adott állatnak nincsenek pálcikái. Ez az állapot embernél ritka, de vannak például madárfajokamelyeknél ez a normális.
Ezek tanulmányozása a színtévesztés megértésében is segített. A genetikai bizonyítékok és a viselkedés vizsgálata szerint a Didelphis albiventris faj dikromát; sőt, az egész Didelphis nem dikromát. A bőgőmajomformáknál azonban a helyzet az emberéhez hasonló. Az éjimajomfélék viszont a tengeri emlősökhöz hasonlóan monokromátok. Azóta nevezik a vörös-zöld színvakságot daltonizmusnak.
#dikromatikus látás
Míg az emberek többsége a szivárvány színeiben hét színt tud megkülönböztetni, addig ő csak hármat lát, állapította meg: sárgát, kéket és ibolyát. Nappali megvilágításban számára a fű vörös, a vér fekete színűnek tűnik. Azóta sok újabb megfigyelés is igazolta, hogy a myopia mondat, sőt a színvakoknak nevezett súlyos színtévesztők is látnak színeket, de egészen másképpen, mint a jó színlátók, és általában csak kevés árnyalatot tudnak megkülönböztetni.
Dalton azzal magyarázta színlátási hibáját, hogy szemének törő-közegei a spektrum vörös végében elnyelik a fényt.
Később Young és Helmholtzakik a