Hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni

Ki, mitől, mire szabadít meg, illetve föl? Ezek a kérdések gyakran ellentétes, sajnos, nem ritkán fájdalmasan egymásnak feszülő válaszokat generálnak. Jelen tanulmányomban a szabadság fogalmát az autokeirikus [1] szemléletű pasztorálpszichológia gondolatkörének központi rendező elveként kívánom bemutatni.

  1. A lehűlt termálvíz a befogadóba vezetve már olyan hőmérsékletű, mely nem okoz környezetvédelmi szempontból hő-terhelést a természeti környezetre.
  2. Az Energia Klub ben alakult az ország különböző részein tevékenykedő zöld mozgalmak támogatásával abból a célból, hogy részt vegyen az ország energiapolitikájának alakításában, a környezeti szempontok érvényesítésében.
  3. Вагончик останавливается через каждые пять комнат.
  4. Hány éves korban áll meg a rövidlátás

Teszem mindezt abban a reményben, hogy a tanulmányomban kifejtendő gondolatok a velük párbeszédet folytatók számára a szabadság fogalmának pontosításán túl, olyan közvetítő hatást fejthetnek ki, amely által annak ereje hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni válik.

Az autokeirikus szabadság fogalomkiindulópontja Az emberiség történelmének tanúsága szerint a szabadság elnyerésére irányuló törekvés kiváltó oka minden esetben annak kínzó hiánya. Ez a sürgető szükség indít cselekvésre, nem pedig valamiféle lassú-permanens fejlődési görbe csúcsán jelenik meg a szabadság új minősége. Ahogyan ez már az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában is megfogalmazódik: Bár a bölcsesség azt parancsolja, hogy hosszú ideje bevezetett kormányok könnyű és mulandó indokok végett meg ne változtassanak; és ennek megfelelően a múltba visszanyúló tapasztalat megmutatta, hogy az emberek, ameddig a hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni még elviselhető, inkább készek szenvedni és tűrni, semmint hogy olyan uralkodási formák megdöntésével, melyekhez hozzászoktak, önmaguknak igazságot és segítséget szerezzenek.

Ha azonban a zaklatások hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni erőszakos beavatkozások hosszú sora folyamatosan egy és ugyanazon területre irányul, azon merényt napvilágra hozva, hogy azt korlátlan uralma alá hajtsa, akkor joguk, igen, kötelességük ezt az uralmat megdönteni, és jövendő biztonságukat másfajta módon biztosítani. Ennek a mai világunkat egyéni és közösségi szinten is oly fájdalmasan szétszabdaló szabadságtörekvésnek kíván evangéliumi alternatívája lenni az a szabadításértelmezés, amely az autokeirikus jellegű pasztorálpszichológiai látásmód kiindulópontja.

A szabadságot teremtő dialógus ösztönzése és elsajátítása Az hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni látásmód a szabadságot nem az egyéni, illetve közösségi érdekek és jogok érvényesülésének, hanem a dialógusnak a kontextusában értékeli.

Ebbéli törekvésében …célja az autonóm személyiségek által folytatott, inspiráló jellegű párbeszéd akadályainak és erőterének bemutatása.

Szándéka szerint az így hozzáférhetővé váló gondolati struktúra bátorítást jelenthet arra nézve, hogy saját pozíciónkat a rejtőzködő-virtuális lásd autopoietikus álpárbeszédek csapdájából kitörve, a környezetünk újrapozicionálását elősegítő dialógusban lásd autokeirikus fogalmazzuk meg és vállaljuk föl.

Ennek a sajátos energiaközlő erőtérnek a létrehozása során a dialógust az autokeirikus látásmód nem a minél akadálytalanabb információáramlás kontextusában megjelenő kommunikációelméleti vizsgálódás összefüggésében szemléli.

hyperopia kezelése gyermekeknél ha más a látás

Látásmódja sokkal inkább energetikai jellegű, amelynek ismeretelméleti vázlatát a következőkben mutatom be. Az autokeirikus pasztorálpszichológia energetikai megközelítést alkalmaz: a bennünket körülvevő és bennünk működő világot energiaelnyelő vagy energiaközlő párbeszédek függvényében alakulónak látja.

Ennek az energetikai jellegű értelmezési struktúrának eszmetörténeti kontextusa Wilhelm Ostwald munkássága, melyet az alábbiakban vázlatosan ismertetek. Az ostwaldi gondolatiság ismertetése során ebben a témát fölvezető szakaszban Verner Ágnes kitűnő szemináriumi hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni [6] támaszkodom. Az energetikai látásmód eredete Ezt a gondolati rendszert annak a tudományos vitának a kontextusában tudjuk megérteni, amely a kozmoszt és benne az emberi személyiséget mozgató őserő természetéről folyt.

A vita a 19— A vita tárgya a két tudományterületen persze különböző volt: míg a pszichológusok az emberi személyiség ösztön- vagy energiavezérelt természetén vitáztak, addig a kémia területén az anyag és az energia viszonyrendszerét vizsgálták a kor tudósai. Ebbe a vitahelyzetbe szólt bele Wilhelm Friedrich Ostwald, [7] balti német származású, lettországi kémikus, fizikus és természetfilozófus, aki saját energetikai szemléletével egészen új, a megmerevedett szembenállást meghaladó megközelítési módot tett lehetővé.

De mi volt Ostwald forradalmian újnak számító látásmódjának lényege?

a fekete tea hatása a látásra

Az elkövetkező szakaszban erre a kérdésre keressük a választ. Ostwald természetfilozófiai tárgyú műveiben leggyakrabban a tudományos materializmus álláspontjának meghaladását fejti ki. Ezt a nézetét azonban nem a hagyományos módon, vagyis nem az idealista látásmód érvrendszerével képviselte. Értelmezése szerint ugyanis mind az anyag, mind a szellem, vagyis a matéria és az idea is egyazon, közös tőről fakad: mindkét szubsztancia valójában energia.

A tudományos materializmus kritikájaként megfogalmazott nézeteiben hangsúlyozza: az annak bázisául szolgáló mechanisztikus világkép — amely mindent anyagra és mozgásra vezet vissza — olyan hipotézisek alkotásához vezet, amelyek rejtett tömeget és láthatatlan mozgásokat feltételeznek. Az ehelyett általa bevezetendő, energetikai látásmód az univerzum legfőbb rendező elvévé az energiát teszi. Az anyag ebben az energetikai jellegű világszemléletben csak energiakomplexum: anyagi világunk állapotváltozásai ebből következően valójában energiaváltozások.

E háttérből érthető az, hogy Ostwald kémikusként is elutasította az anyag állapotváltozásának magyarázatául szolgáló atommodellt. Nézeteit az ben megjelent Természetfilozófiai előadások című művéből Lánczi Jenő [8] így idézi: …az energia az, amiben a való testet ölt. Az energia két értelemben igazi valóság: először is reális annyiban, amennyiben ő az, ami hat; bármilyen legyen is a szóban forgó esemény, ha mi megmondjuk annak okát, az annyit jelent, hogy rámutatunk azokra az energiákra, amelyek abban részt vesznek.

Bevezetés a fürdőmenedzsmentbe | Digitális Tankönyvtár

Másrészt az energia annyiban is reális, hogy lehetővé teszi, hogy rámutassunk egy esemény tartalmára. Ő az, amelyik a jelenségek mozgásában a mozdulatlan pólust jelenti… Vagy ahogyan a Tanulmányok az energetikáról című cikkének ismertetője [9] megfogalmazza: Az a mind ez idáig sikertelenül érvényesíteni kívánt elvárás — miszerint a teljes fizika és kémia a tudományos észszerűség okán a mechanikára vezetendő vissza — a szerző szerint csak azon az úton teljesülhet, ha visszatérünk egy közös kiindulóponthoz, vagy más szavakkal a fizika más területein olyan fogalmakat keresünk és alkotunk, melyek a lényeges mechanikai fogalmaknak megfelelnek, és ugyanazon formákat közvetítik, melyek a mechanika törvényszerűségeinek megfelelően, a fizika teljes területén alkalmazhatóak.

Energetikai tanúsítás követelmény rendszere

Mindeközben minden kétséget felülmúlóan igaz az, hogy amennyiben ilyen, általánosan igaz törvényszerűségek léteznek, azok egyes-egyedül az energetika területén találhatóak, mivel az energia az egyetlen olyan fogalom, mely a tér és idő megközelítési formáin túl minden területen érvényesül. Véleménye szerint ugyanis látomás a lelki folyamatok során felhasznált kémiai energia előbb szellemi energiává, azután hővé, munkává és egyéb, eddig ismert energiákká alakul át.

Az energetikai krízisértelmezés tézisei Wilhelm Ostwald energetikai látásmódját az autokeirikus rendszerszemlélet a következőképpen értelmezi: A teremtettség harmonikus rendjétől elszakadt életünknek legnyilvánvalóbb jele emberi együttélésünk síkján az erőtlen, energiaelnyelő dialógusrendszerek sokasága.

Ezt az alaphelyzetet — mely a hétköznapok folyamatos stresszhelyzeteiben, és az abból fakadó burnout jelenségben ölt alakot — az autokeirikus látásmód energetikai krízishelyzetnek nevezi.

Az energetikai krízishelyzetben az energiaelnyelő dialógusrendszerek csak akkor válhatnak energiaközlőkké, ha az inspiráció csodája révén fölülről való energiával töltődnek föl. Az energiaközlő dialógusok sajátossága nem azok modernizáló, hanem motiváló hatásában rejlik.

Az autokeirikus látásmód tehát a fejlődés főirányát nem a technikai civilizáció kommunikációs eszközeinek és szokásainak mind szélesebb elterjesztésében látja, hanem az olyan jellegű párbeszédek megerősödésében, melyek a saját korlátok és sötétségek meghaladására, más szóval erővel való beteljesedésre motiválnak, bátorítanak. Az autokeirikus látásmód az energiát közvetítő inspiráció csodájában nem egy általános-kozmikus világszellem munkáját fedezi föl, hanem azt a Szent Lélek munkájának tulajdonítja, és éppen ezért az őelőtte való kinyílásban látja annak kulcsát.

Az autokeirikus szemléletű kommunikációelmélet a fő hangsúlyt éppen ezért nem a személyközi kommunikáció törvényszerűségeinek taglalására helyezi, hanem arra a kérdésre keresi a választ, miként lehetne az erőtlen, energia nélküli emberi kommunikációs rendszereket egyre inkább kinyitni az energiát közvetítő Égi Inspiráció előtt.

Amikor az autokeirikus szemléletű hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni a személyközi kommunikáció törvényszerűségeinek vizsgálata helyett az inspiráció energiaközlő dialógusrendszerére fókuszál, akkor nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy mindezt nem valamiféle spirituális bezárkózás jegyében teszi. Mindezt egy példával szemléltetve: legyenek bármilyen szépek, megszólító erejűek egy festőművész képei, az azokban rejlő inspiratív erő nem bontakozhat ki akkor, ha valaki képkereskedőként, a festmények üzleti értékére koncentrálva keresi föl a művészt.

Egyedül a műremek mondanivalójára teljesen nyitott, arra alázattal rácsodálkozni kész látogató számára nyílik meg az abban számára elrejtett, a személyes megszólítottság erejét közvetítő üzenet. A valódi, erőt közvetítő egység azonban kizárólag hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni értékek közösségének bázisán működhet, az érdekeké előbb-utóbb ismét szembe fordítja egymással a korábbi szövetségeseket. Egy másik képpel élve: az autokeirikus jellegű, energiaközlő dialógusok központi kihívása az, miként lehet az ökölbe szorított kezeket kinyitni, majd arra megtanítani, hogy az ökölharc helyett az egymásba kapcsolódásra, a vigasztaló-bátorító simogatásra legyenek készek és képesek.

Az autokeirikus jellegű energetikaértelmezés valójában a személyiség-lélektan kontextusában teljesedik ki. Ez a személyiség-lélektani kontextus egyrészt természetesen egy sajátos, tudományos látásmódját tekintve autokeirikus jellegű személyiségképben jelenik meg, másrészt viszont azzal szoros összefüggésben egy terápiás modellben is.

Az autokeirikus jelleg dinamikus, dialógusközpontú meghatározottsága ugyanis kizárólag a terápiás gyakorlat és az abból fakadó tapasztalatok rendszerében kel életre.

Ebből fakadóan a személyiség-lélektan tudományterületén az autokeirikus terápiás szemlélet négy célkitűzést kíván elérni: Arra kívánja ösztönözni a látásmódjával azonosulni kész képviselőit, hogy a szabadság kiteljesedését biztosító döntésük következményeként a személyközi kommunikációban hagyományosan központi szerepet betöltő pozícióharc lármája helyett a közösen megjelenített értékek harmóniájában akarjanak élni. Arra kívánja ösztönözni a látásmódjával azonosulni kész képviselőit, hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni a szabadság kiteljesedését biztosító döntésük következményeként sorsukat az egész világmindenséget magába ölelő, a Szentháromság-Istenből kiinduló dialógus részeként éljék meg.

Arra kívánja ösztönözni a látásmódjával azonosulni kész képviselőit, hogy a szabadság kiteljesedését biztosító döntésük következményeként dialógusaik intuíciókra kinyílók legyenek. Erre azért és annyiban lesznek készek és képesek, amennyiben szívből rá tudnak és akarnak csodálkozni arra a kezdeményező Szeretetre, aki számtalan úton és formában keresi az aktuális embert, hogy életének időszerű kihívásai közepette az hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni jutáshoz szükséges energiát közvetítse számára.

Ezt, az elvárásoktól szabad, értékekre fókuszáló dialóguskészségből fakadó, szívből jövő rácsodálkozást nevezi az autokeirikus látásmód intuíciónak, vagyis az Égi Inspiráció előtti kinyílásnak. Arra kívánja ösztönözni a látásmódjával azonosulni kész képviselőit, hogy a szabadság kiteljesedését biztosító döntésük következményeként az anyagi-pszichés-szociális- intellektuális energiamezők agresszív-önző kiaknázása helyett a kimeríthetetlen, inspiráló Égi Energia befogadására és az ővele folytatott dialógusból fakadó, energiaközlő dialógusok által történő környezetépítésre törekedjenek.

Az autokeirikus energiahasznosítás szemlélete A fönti célkitűzések elérése érdekében az egyéni hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni közösségi szabadság egyre teljesebb mértékére elvezetni kívánó autokeirikus pasztorálpszichológia terápiás szemlélete Alfred Adler individuálpszichológiai, Carl Gustav Jung analitikus és Viktor Frankl logoterápiás megközelítéséből építkezik. Szétfeszítené tanulmányom terjedelmi kereteit ezen három nagy pszichológiatörténeti ősforrás hatásának, egymást kölcsönösen gazdagító szinergiájának bemutatása.

Éppen ezért azt a munkamódszert követem, hogy az autokeirikus látásmódra gyakorolt hatásukat egy-egy jellegzetes idézet segítségével szemléltetem: Adler individuálpszichológiájának a megküzdésre és beteljesedésre való törekvésen túl nyilvánvaló módon a szociális látásmódja a legjelentősebb alkotóeleme.

Bátorítás a szabadság fölfedezésére és gyakorlására

Adler általános látásmódja már akkor mása a mezőelméletnek, amikor ez a kifejezés még nem is volt ismert. Ez a sajátosság már munkássága kezdetén érzékelhető volt, amikor a szervi alulfejlettségről értekezve annak tulajdonképpeni definícióját a szociális helyzet kontextusában írta le. A cselekvő intuíciót lenyűgözi ez a belső kép, elidőzik nála, és arra törekszik, hogy minden részletét kikutassa.

hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni

Ezek az archetípusok, melyeknek legbensőbb lénye a tapasztalás számára hozzáférhetetlen, az ősök láncolatának pszichés működését érzékeltetik, vagyis az organikus lét milliószoros ismétlései által fölhalmozott, típusokká sűrűsödött tapasztalatait. Következményeként szélesre tárul a világ, hiszen minden, ami körülvesz, ami bennem él, potenciális erőforrás. Ez a megközelítés tehát az energiaválság autokeirikus jellegű átértelmezése — feltéve, ha kinyílok az engem körülvevő világ történéseiben az inspiráció csodája révén a szabadítás személyes üzeneteire.

Az autokeirikus refraiming tartalmi elemeinek belső dinamikáját az alábbi ábra szemlélteti: [16] Az autokeirikus energiatöltés-értelmezés: a terápiás alapszituációban a szenvedés és vétek végpontjai hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni ingamozgást értjük rajta, melynek kínzó sürgetését az idő szorítása okozza. Ahogyan az ingaóra is csak addig jár, amíg óraszerkezete ezt lehetővé teszi, úgy az emberi sors, benne az egyes életfeladatok megoldására is csak korlátozott idő áll rendelkezésünkre.

Az idő mutatóit nem tudjuk visszaforgatni: például elsietett párválasztásunk keresztjét sem tudjuk egy másik kapcsolatba menekülve vállunkról levetni. A tragikus [17] sorsértelmezés negatív előjelű, destruktív energiatöltése tehát abban áll, hogy folyamatosan az idő szorításában élünk.

Az autokeirikus energiatöltés-értelmezés rendező elve a proaktív és reaktív fázis közti különbségtétel, illetve azok egymással való viszonya. Az autokeirikus értelmezés szerint az emberi sors tragikus, a halál destruktív erői által hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni történései a szenvedés proaktív és a vétek reaktív pólusai köré szerveződnek.

Az eredménytelen, sikert nem hozó szenvedés ugyanis vétekké válik, melynek legegyértelműbb jele a környezet- illetve a saját személyiségből fakadó vádolás, illetve önvád. Mindkét érvrendszer megfogalmazója tudniillik ugyanaz a személy, és a harsányan hirdetett, kifelé irányuló vádak döntő többségükben a makacsul megjelenő, befelé irányuló önvád üzeneteit kívánják elhallgattatni.

Bátorítás a szabadság fölfedezésére és gyakorlására

Ebben az összefüggésben fontos megjegyeznünk, hogy az autokeirikus értelmezés szerint a vétek fogalma elsősorban nem erkölcsi kategória, hanem olyan, a környezet és a saját lelkiismeret visszajelzései révén a külső vád és belső önvád élményével összefonódott-társított élményanyag, mely a saját cselekvőképtelenség csődélményét kitörölhetetlenné teszi.

Ezt az összefüggést annál is inkább tudatosítanunk kell magunkban, mert amennyiben a lelkigondozó is erkölcsi értékítéletet közvetít a kliens felé, nem ér el mást, mint a vád és önvád pusztító erőinek fölerősödését. Az autokeirikus szabadításértelmezés: ennek a negatív előjelű, destruktív erejű energiatöltésnek az átkeretezése történik akkor, amikor a Szent Lélek inspirációja révén az ember Jézus Krisztus személyének vonzásába kerül. Az ő életében az általa megtapasztalt negatív, destruktív erők sajátos választ kaptak: nem akarta őket lerázni vagy elpusztítani.

Ennek a legszemléletesebb bibliai bizonyítéka a Gecsemáné kertjében [19] zajlott tusája, ahol vért verejtékezve hangolódik belülről rá a kereszthalál emberi kínszenvedésére és a Mennyei Atyától való elhagyatottságára.

Sajátos kontraszt, hogy tanítványai csak az elkerülhetetlen, tragikus végkifejletet látják, és efölött érzett szomorúságukban elalszanak… Pedig Jézus Krisztus éppen magát megüresítve-kiszolgáltatva töltekezik be azzal a Mennyei Lélekkel, aki a feltámadás ereje révén bennünket is elpusztíthatatlan reménységre hívott el! Az autokeirikus refraiming szabadításértelmezése tehát abban áll, hogy elrontott, tragikus előjelű döntéseink súlyát engedelmesen fölvállaljuk, [21] azok kárhozatos hatása elől már nem menekülünk újabb és újabb, egyre kétségbeesettebb álmegoldásokba… Hanem éppen ezeket az elementáris erejű csődélményeket fogadjuk el olyan kapunyitási lehetőségekként, [22] melyek a Krisztus erejével való betöltekezés soha vissza nem térő lehetőségét nyújtják.

Az autokeirikus jellegű terápiás célkitűzés tehát a negatív előjelű, destruktív erejű rövidlátás asztigmatizmus nélkül pólusait kívánja átkeretezni akkor, amikor a feltámadás újjáteremtő erőiből táplálkozó ember életsorsát az engedelmesség proaktív és a szabadulás reaktív energiapólusai köré szervezi. Itt nem elsősorban a lázadás nélküli elfogadásról van szó — hiszen ha hogyan lehet energetikai látásmódot fejleszteni ezt értenénk rajta, akkor az a passzív beletörődésnek adna teret.

Ez a mélyebb ismeret láttatja meg velünk azt, hogy a valódi értékeket, a megtartó erejű életgyakorlatokat halálba hajló természetünk miatt csak a szenvedések révén érthetjük meg és tehetjük magunkévá.

Minél mélyebben, alapjaiban rázhat meg az engedelmes szívvel fogadott aktuális szenvedés, annál valóságosabban jelen van abban a feltámadás újjáteremtő erői által munkált, radikális belső átformálódás ígérete. Ez az átformálódás ugyanakkor mindig ajándék marad, melyet a szabadulás reaktív energiapólusa jelenít meg.

A szabadulás lényege a vád és önvád megkötöző ereje alóli fölszabadulás, amelynek révén az ember kiszabadul tragikus sorsának börtönéből, és újból cselekvőképessé válik. A szabadulás az autokeirikus olvasatban tehát ott és akkor következik be, amikor a vád és önvád destruktív erői helyett a bűnbánat konstruktív erőtere veszi birtokba az ember személyiségét.

Bevezetés a fürdőmenedzsmentbe

Az autokeirikus döntésértelmezés: A terápia során a lelkigondozó megszámlálhatatlan mintázatot követő élethelyzettel találkozik. Ezeknek értelmezése, rendszerezése során az autokeirikus szemléletű lelkigondozó a halál energiájának pusztulást munkáló hatására fókuszál. Mindezt nem azért teszi, hogy fölszakítsa a be sem gyógyult sebeket, hanem sokkal inkább a menekülési próbálkozások kilátástalanságának realitását átélve cselekszik így. Az autokeirikus szemléletű terápiás szakembernek nyíltan föl kell ugyanis vállalnia: lelkigondozói attitűdje nem teszi lehetővé számára azt, hogy kliensét a megváltoztathatatlannal való együttélésre, vagy a saját igyekezet energiájának túlértékelésére bátorítsa.

Az autokeirikus szemléletű lelkigondozó tehát az önmagába vetett, vak bizalom zsákutcás kiútkeresései helyett arra bátorítja kliensét, hogy fedezze föl a feltámadás máig ható valóságát, sorsfordító erejét. Az autokeirikus szemléletű lelkigondozó tehát nem megoldásokat fabrikál, nem a látás javítása speciális gyakorlatokkal ötleteket, variációkat ad, hanem az inspiráció közvetítését lehetővé tévő autokeirikus erőtér létrehozásáért felelős.