Étel a látomás könyvéhez, Bejegyzés navigáció

Az első rész a Jelenések könyve egészének névleges bevezetője A második, az első szakasznak: a hét étel a látomás könyvéhez írt levelek bevezetője A "kijelentés" szó itt sajátos értelemmel bír, ugyanúgy, mint az Újszövetség minden könyvében.

Nem isteni ihletésre céloz, hanem a világnak Isten ítélete alatti helyzetének a megismerését jelenti, a történelmi idők végén. Az ilyen megismerésnél nincsen szükség részletes jóslatokra a világvégi eseményekről vagy azok idejéről. Ez a Jelenések könyvének oly gyakori félreértelmezése; amire szükségünk van, az a megváltás feltételeinek a megértése, attól függetlenül, hogy a végső ítélet mikor következik be.

A bevezetésben étel a látomás könyvéhez érzékeltettük azt, hogy a Jelenések könyvének szándéka: útbaigazítani azokat a keresztényeket, akik nem tudják pontosan, mi kell a megváltáshoz.

Az első mondat kínos, mert mindenki beletartozik, aki ezért a jelenésért felelős. A Jelenések könyvének mondanivalója egyrészt Jézusnak egyházaihoz szóló üzenete, másrészt Istené, a közelgő ítéletet illetően. A hét levelet Jézusnak, a mennyei Emberfiának a látomásához kötötte. A levelek után következő látomások angyali közvetítőket mutatnak be, akik mindazt interpretálják, amit János lát.

Ezek az angyalok a zsidó apokalipszisek ismert alakjai. Amint már láttuk, ez a kinyilatkoztatás szokatlan, mivel élő prófétának tulajdonítják, nem pedig valamelyik múltbeli hírességnek. Sok olyan kifejezést is használnak itt, amelyet a könyv befejezésében is alkalmaznak. A 22,6-ban újra elhangzik az ígéret, hogy megmutatják, aminek "hamarosan meg kell történnie" 1. A 22,ban Jézus az, aki elküldi az angyalt. Ehhez hasonló ígéretek "aminek meg kell történnie" a Dániel 2,28f, ben találhatók.

Ott "aminek meg kell történnie", az emberi birodalmak megsemmisítésére és Isten örök uralmának megalapítására vonatkozik. Ugyanaz a szerkezet tájékoztat hyperopia javulás látomásokról, amely a Jelenések könyvében is visszatér. Néhány tudós azt állítja, hogy a második versben megjelenő "szolgák" kifejezés egy olyan keresztény próféta-iskolára vonatkozik, amelyik ilyen látomásokat keresett.

Mi azonban azokkal értünk egyet, akik szerint ez minden keresztényre vonatkozik. A következő vers áldást mond azokra, akik olvassák, hallják és megtartják az üzenetet. Ez azt jelenti, hogy a Jelenéseket hangosan kell olvasni a liturgikus összejövetelek alkalmával, mert mindenkihez szól.

DÁNIEL KÖNYVE

Ehhez hasonló boldogság jelenik meg a befejezésben 22,7. A boldogság ünnepélyes kihirdetése a liturgikus összejöveteleken bizonyos figyelmeztetést hordoz magában.

Azok, akik nem hallgatják meg a kinyilatkoztatást, nem kerülnek a megváltottak közé. Ezek a boldogságok Lukács evangéliuma 11,at tükrözik: "Boldogabb, aki hallgatja és megőrzi Isten igéjét".

Az evangéliumokon kívül egyedül a Jelenések tartalmaz még boldogság-kijelentést. Mivel a könyv ragaszkodik a szám-szimbolikához, hét boldogság-kijelentéssel találkozunk 1,3; 14,13; 16,15; 19,9; 20,6; 22,7.

A többiek a megváltás áldásaira vonatkoznak. Ugyanaz a görög szó felel meg mindkét kifejezésnek. Az "Isten Igéje" és a "Jézus Krisztus bizonyságtétele" kifejezések adják tudtunkra, hogy a Jelenések a "tanú" szót szélesebb értelemben használja a hitéért mártírhalált halónál.

Az UAB ezt a mondatot olyan szavakkal toldotta meg, amelyek nem szerepelnek a görög asztigmatizmus látás-helyreállító gyakorlat. Itt a második versben János az egész kinyilatkoztatást "Isten Igéjének és Jézus Krisztus tanúságának" kategóriájába helyezi.

Mivel mindkét összefüggésben ugyanazt a kifejezést használja, feltételezhetjük, hogy e kinyilatkoztatás tartalma nem teljes meglepetés.

Ő már azokhoz az elvekhez tartja magát, amelyeket ezekben a látomásokban kifejezett. Ő már valamilyen módon ellenállt a "vadállatnak".

Lehet, hogy nyugtalanította a keresztények között egyre növekvő hanyagság. A kinyilatkoztatás majd összesíti és tisztázza mindezeket a gondokat és tapasztalatokat. A próféta biztosra mondhatja, hogy a keresztények nem hagyhatják magukat hamis tanítók által félrevezettetni, vagy azt sem engedhetik meg maguknak, hogy a kellemetlenségektől és nehézségektől elmeneküljenek.

Ehelyett úgy kell ezt az Isten-látomást felfogniuk, mint a világ szuverén irányítójának az ábrázolását. Ez a rész szabványos levélbevezetővel kezdődik. A következő levelek üzenete mögött újból többszörös tanúság étel a látomás könyvéhez. János Istennek és Jézusnak a szószólója.

A "kegyelem és béke" a korai kereszténység szokásos levélkezdő üdvözlése volt. Az utolsó vers visszatér ehhez a záró áldással: "Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen minden szenttel! A köszöntés az 5a verssel fejeződik be, amelyet egy doxológia 5b-6 és két profetikus jóslat követ.

A levél küldőinek, Istennek és Jézusnak nevét felváltva alkalmazza, hogy megtartsa az egyensúlyt. Az isteni szabványos kifejezése - a "volt, van és mindig lesz" - helyett így írja le Istent: "aki van, aki volt és aki eljő". A szabványformula félreérthető. Azt sugallhatja, hogy Isten nem fog semmit sem tenni a gonosz fölötti korlátlan hatalmának kinyilvánításáért.

A trónus előtt álló hét lélek a zsidó liturgia képeiben használatos. Értelmezhető számuk is lehet: hét arkangyal; Isten hét szeme Zak 4,ben ; hét gyertya mint a 2Hénok 6,11 zsidó apokalipszisben. Jézus nevének három része étel a látomás könyvéhez van Isten nevével.

étel a látomás könyvéhez

A "Hű tanúbizonyság" Jézus teljes bizonyságtételére vonatkozhat, nem csupán a halálára; mert a Jelenések gyakran használja a "tanú" szót általánosabb értelemben. Az "elsőszülött a halottak közül" Jézus feltámadására vonatkozik. Ez egy dicsőítő részben jelenik meg, amely Jézusnak a kozmosz fölötti uralmát ünnepli a Kol 1,ban.

étel a látomás könyvéhez

Végül a "földi királyok fejedelme" bevezeti az étel a látomás könyvéhez politikai vonatkozásait. Jézus már uralkodik azokon, akik hatalmukat az ő követőinek üldözésére használják fel. Az 5a versben következő doxológia felkéri a keresztényeket Jézus üdvözítésének dicsőítésére, amelyet már megkaptak.

A doxológiák és a dicsőítő énekek a Jelenések profetikus megértésének fontos részei. Arra tanítják a keresztényeket, hogy ők már most hálával tartoznak Istennek a megváltásért és a győzelemért.

Nem kell addig várniuk, amíg a gonosz végső legyőzése eljő. Két profetikus kijelentés zárja le ezt a szakaszt.

Ráv Szöádjá Gáon:

Az első Dán 7,13 és Zak 12,10 összekapcsolásából ered. A korai keresztények ezt a mondást elítélő jóslatként használták azok ellen, akik Jézust visszautasítják Mt 24,30; Jn 19, Az ilyen ítéletjóslatoknak kettős perspektívájuk van, mivel az igazaknak megígért megváltásra is vonatkozik.

A Jelenéseket ebből a perspektívából kell olvasni. A gonosznak és hatalmának elítélése az igazak megváltását jelképezi. Az utolsó kijelentés arra emlékezteti az olvasót, hogy ez a kinyilatkoztatás az igaz Istentől származik. A Jelenések az alfát és az omegát, a görög ábécé első és utolsó betűjét használja Istenre és Jézusra egyaránt 1,17; 2,8; 21,6; 22, A "Mindenható" pantokrátor isteni cím 4,8; 11,17; 15,3; 16,7.

Szent István Társulati Biblia - Dániel könyve - Dán 2

Istent királyként mutatja be, aki a későbbi látomásokban szembeszáll a birodalom hatalmával. E liturgiai ábrázolás már az elején leszögezi, hogy ez a kinyilatkoztatás Isten teljes hatalmával történik. A Jelenésekben az első Jézus-látomás azzal bízza meg a prófétát, hogy írjon Kis-Ázsia egyházainak.

Habár ezeket az üzeneteket bizonyos közösségekhez címezték, a kinyilatkoztatások mégis az egész kereszténységnek szólnak. Ezeknek az egyházaknak a problémái valószínűleg tipikusan étel a látomás könyvéhez voltak, amelyekkel minden keresztény egyház szembesült. János profetikus elhivatottsága némiképp különbözik az Ószövetség elhivatottság-történeteitől. A keresztény próféta elsősorban a feltámadt Jézus üzenetének a tanúja.

Nem a prófétát, hanem Jézust ábrázolja úgy, mint aki azzal fenyegeti a csökönyös embereket, hogy szavaival elítéli vagy az igazakat megvigasztalja az ígéret szavaival.

A próféta tisztázza, hogy annak a közösségnek a tagja, amelyhez a Jelenések szól. A "nyomorúság", a "királyi uralom" és az manitor látás a keresztény megváltás feltételei. Az "állhatatosság" különleges fogalom az Újszövetségben. Többet jelent a nehézségekbe való puszta belenyugvásnál. Ez az az erény, amely képessé teszi az embert, hogy végig kitartson, egészen az utolsókig, még akkor is, ha a világ utolsó napjai szörnyű szenvedést és kínt jelentenek majd az igazak számára.

Az emberek rendszerint étel a látomás könyvéhez gondolnak a királyi uralomra, mint amelyben csak haláluk után osztoznak Jézussal. János azonban ennél többre utal. Ő már megmutatta, hogy Jézus a világ királyainak a fejedelme. Ezért tehát olyan keresztényekről beszélhet, akik az utolsó napok szenvedéseit eltűrik, s mint akik már az uralomban is osztoznak.

Patmosz kicsiny, szegényes sziget volt, amelynek városai sem voltak. János kijelenti, hogy tanúságtétele miatt került oda száműzetésbe. További magyarázattal nem szolgál, hiszen a kis-ázsiai keresztények nyilván tisztában voltak a körülményekkel.

A korai keresztények az "Úr napjának" ünnepét a zsidó szombattal helyettesítették, mert ezen a napon ment Jézus a mennybe lásd Barnabás étel a látomás könyvéhez Ignatius, Magnesians 9. Ezen a napon ünnepelték az eukarisztiát Didakhé Így a szerző a keresztény hét legszentebb liturgiai idejére helyezi látomásait. Isten hangja harsonaszóként jelenik meg az Ószövetségben Ez 3,12; Kiv 19, A világ végét is harsonaszónak kell hírül adni 1Tessz 4, A hetes számnak, a Jelenések elsődleges numerológiai jelképének, sok különböző asszociációja van.

Az ókori írók a hetet a hét bolygóra értették. Következésképpen az a kép, amint Jézus hét csillagot tart a kezében, szimbolikus kihívás, amely a hatalomra tartott igényére céloz. Jézus a kozmosz uralkodója. A könyv közvetlen szövegösszefüggésében a hetes szám azokra az egyházakra vonatkozik, amelyekhez a levelek szólnak Jézus ilyetén leírásának nem a vizuális kép megvalósítása a célja. A látnok inkább az Ószövetségből étel a látomás könyvéhez össze a képeket, hogy Jézus isteni természetét és hatalmát kifejezze.

Az alapvető kép összekapcsolja a Dán 7,beli trónust átvevő Emberfia ábrázolását Isten képével, aki e trónust átadja neki Dán 7, A leírás többi eleme Dániel egyik látomásából származik, amely a 10,ben egy kinyilatkoztató angyalról szól. Olvassuk el ezeket a részeket! Aki Dániel könyvét ismeri, az menten rájön, hogy Jézust ez angyali, mennyei teremtményként ábrázolja, aki a kinyilatkoztatás forrása mi a mesterséges látás ugyanakkor uralkodik a világ fölött.

  1. A Mormon könyve – Wikipédia
  2. Dániel könyve | Keresztyén bibliai lexikon | Kézikönyvtár
  3. Látás helyreállítás letöltése
  4. Jelenések Könyve kommentár

Az alak szájában levő kard valószínűleg Isten Igéjének kardjára utal vö. Az angyali vagy isteni kinyilatkoztató megjelenésekor a félelem az első reakció, amely az ilyen látomásokban gyakran megjelenik Iz 6,5; Ez 1,28; Dán 8,18; 10, Étel a látomás könyvéhez a bátorítás követi Dán 10, A Jézus-leírások isteni tulajdonságokkal ruházzák őt fel.

Most megkapja Isten neveit: "az első és az utolsó", "az élő". Jézus megérdemli ezeket az elnevezéseket halálának és feltámadásának köszönhetően. Van egy téma, amely végigvonul a Jelenéseken: az élet és a halál paradoxona.

étel a látomás könyvéhez

Jézus meghalt és most él. Azok, akik hitetlenek, most élnek, ám később, amikor az ítélet napja eljő, meghalnak.

Jegyzetek A könyv keletkezése és történelmi pontatlanságok A könyv keletkezéstörténetének kérdésére nincs kielégítő válasz. Három nyelven íródott, ezért arra lehet következtetni, hogy a könyv hosszabb irodalmi folyamat eredménye. Héber 1—2,4a; 8,1—12,3 Arám 2,4b—7,28 Görög 3,24—

A Jelenések látomásai segítségével megpróbál úgy foglalkozni ezzel a félelemmel, hogy a földi élet valóságát eleven, sőt groteszk módon szembeállítja a mennyország békéjével és dicsőségével. Sok mindent elhatározunk, amiket tudat alatt halálfélelmünk motivál - legyen az valóságos vagy szimbolikus halál - attól tartva, hogy azt, amit szeretünk, vagy azt hisszük, hogy élni sem tudunk nélküle, elveszítjük. Valóban megváltozott a véleményünk azáltal, hogy hisszük, hogy Jézus meghalt és most él?

Avagy ugyanaz a tépelődés vonatkozik miránk is jelenlegi énünk és biztonságunk miatt, mint ami a hitetleneket motiválja?

lehetséges-e gyorsan helyreállítani a látást?

Az értelmezők egy része megpróbálja bebizonyítani, hogy az "egyházak angyalai" ASV; "vezető lelkek" az UAB-ban az illető közösségek püspökeire vonatkozik. De a levelek soha nem utalnak arra, hogy bizonyos meghatározott egyházi vezetőkhöz írták volna.

Ezért egyetértünk étel a látomás könyvéhez, akik szerint a Jelenések azon egyházak angyali őreire gondol, akik a korszak zsidó elmélkedése szerint a föld különböző nemzetei felett őrködtek. Ez a perspektíva megegyezik a Jelenések egy másik tulajdonságával: a külső, földi események igazsága megtalálható az őket elindító mennyországi cselekedetekben. A levélminta A levél prófétai felmérés, kritika és bátorítás az említett egyházak számára.

Mindegyik levél ugyanazt a mintát követi: 1. Parancs a megírásra 2.