Látás dokumentumfilm online nézés, Tíz film, ami megölte a lelkünket egy kicsit

Súlyos testek Testek a filmben, a nézőtéren és a filmtudományban A as ő‘szi szezonban a filmkedvelő‘k jelentő‘s tömegei zarándokoltak el a moziba, hogy képzeletben az űrbe utazzanak és megtapasztalják a súlytalanságot a Gravitáció Gravity, Alfonso Cuarón, című film segítségével. Felmerül azonban a kérdés, hogyan lehet újszerű élményként felidézni a mozinéző‘ számára a súlytalanságot ami lényegében a testérzékelés drasztikus modifikálása, a gravitáció okozta nehézkedési tényező‘tő‘l való megszabadítása egy olyan közegben a moziterembenahol mindig is radikális eltestetlenítés, a néző‘ puszta, mindent látó, testetlen szemmé alakítása zajlott.

Legalábbis a filmelméletek nagyon sokáig első‘sorban úgy tekintettek a filmre, hogy az a szem és rajta keresztül az elme manipulálásával éri el első‘dleges hatását, miközben a néző‘k nyilvánvalóan mindig is erő‘teljes testi ingereket éltek át borzongás, szédülés stb.

Manapság a háromdimenziós film egyre tökéletesedő‘ példái újra, nagy erő‘vel vetik fel a befogadás testiségének kérdését, és nem meglepő‘, hogy az emberi látás százaléka űrben játszódó 3D-s filmek különösképpen ráirányítják erre a kérdésre a figyelmet.

A jól látás dokumentumfilm online nézés űrfilmek egyébként valószínűleg mindig is érzékeny kapcsolatban álltak ezzel a problémakörrel. A tudatmódosító szerek fénykora volt ez, amikor e szerek még inkább a függetlenség gondolatát testesítették meg, s nem a test amortizációjával és pusztulásával kapcsolódtak össze, mint a késő‘bbi évtizedekben. Beszédes ellentétre lelünk azonban, ha Kubrick filmje mellé állítjuk a Gravitációt.

Cuarón filmje a 3D és az IMAX technika kihasználásával azonban éppen arra törekszik, hogy a néző‘ testét minél hatékonyabban ragadja meg. Közeli látás, ahogy nevezik eltestetlenít, éppen hogy nagyon is testi ingereken keresztül működik. A Gravitáció nézése, megtapasztalása közben nagyon látás dokumentumfilm online nézés testileg, testünk által vagyunk megszólítva.

A 3D technológiával összekapcsolt űrtörténet ötlete önmagában is kiváló, hiszen a gravitáció egyértelmű, egyirányú erő‘vonalától megszabadított, sokirányú térbe rántja be néző‘jét. Magam befogadóként nem tudtam nem felfigyelni arra a nagyon is intenzív izommunkára, melyre a film óriási vászon elő‘tt, 3D-ben történő‘ megtekintése során kényszerültem — nem tudtam figyelmen kívül hagyni saját testem reakcióit, kis túlzással azt is mondhatnám, hogy izomlázzal jöttem ki a moziból.

Miközben Cuarón műve a súlytalanságról szól, ezt úgy teszi, hogy éppenséggel nagyon is a néző‘ materiális, gravitáció által irányított testét ragadja meg, Kubrick filmje az elme manipulálásán keresztül a testetlenség érzésének felkeltésével érte el a lebegés élményét. Miközben e két film egyértelműen a test és elme problematikájára vonatkozó kulcsfilmként alkot párt, eltéréseikbő‘l határozottan kidomborodik az a változás is, mely a XX.

9. Videodrome (1983)

Testkorszakok, testhatárok Minden korszakban elkerülhetetlen a számvetés a test jelenvalóságával, a létezés testbe vetettségével. Annak mértékét figyelembe véve, hogy e nyilvánvaló tényt mennyire próbálja megkerülni vagy éppenséggel a középpontba állítani egy-egy kultúrtörténeti korszak, filozófiai és esztétikai rendszer, szemléletes táradalomtörténeti íveket rajzolhatunk fel.

Ebbő‘l kiindulva két, a testi vonatkozásokat firtató gondolatmenetet vázolhatunk föl.

Az individuum szintjén megfogalmazva az a kérdés, hogyan értelmezhető‘ az individuális test, mik annak határai, hogyan fogalmazható meg test és szellem, a a legegyszerűbb gyakorlatok a látáshoz létezés és értelmi működés kapcsolata, továbbá: megosztottság vagy egység jellemzi-e ezt a viszonyt? A másik gondolatmenet lényege pedig, hogy hogyan viszonyul az egyén teste más testekhez, miképpen befolyásolja a testek közösségi létezése az egyéni testi tapasztalást, mi a viszony individuum és társadalom között a test iség működésének szempontjából?

A karteziánus testetlen Az individuális testiséget firtató első‘ gondolatmenet a filozófia irányába terel, s mindenekelő‘tt a klasszikus karteziánus dualizmus érveléséhez jutunk a test fizikai és a testetlen szellem közötti látás dokumentumfilm online nézés, mely a szellem feltétlen első‘bbsége mellett érvel. Úgyhogy ez az én, azaz a lélek, amely által az vagyok, ami vagyok, teljességgel különbözik a testtő‘l, ső‘t: könnyebben is lehet megismerni, mint a testet, s még akkor is egészen az volna, ami, ha test nem léteznék.

Amint Hans Moravec írja, az elme olyannyira elválasztható a testtő‘l, hogy hamarosan akár letölthető‘ lesz egy gépbe. Ezzel összefüggésben a poszthumán korszak jellemző‘je, hogy az információmintázatok felváltják az anyagszerűséget, a biológiai szubsztrátum puszta akcidenciának tűnik és nem az élet nélkülözhetetlen összetevő‘je többé.

A test olyan eredeti protézisként tűnik fel, melynek manipulálását megtanultuk, s e test helyettesítése más protézisekkel pusztán egy olyan folyamat továbbvitele, mely látás dokumentumfilm online nézés születésünk elő‘tt megkezdő‘dött, ily módon nincs esszenciális különbség a testi létezés és a számítógépes szimuláció között. Bryan S. Turner tanulmányában12 áttekinti, miként jelentek meg a XIX.

Tíz film, ami megölte a lelkünket egy kicsit Pálos Máté Olyan filmeket mutatunk, amik nemcsak könnyed, múló borzongást nyújtanak, hanem alapjainkban ráznak meg minket, legmélyebb paráinkra építve és a legdurvább tabukat megsértve. Tíz film, amit iszonyúan fáj megnézni, de ha megtesszük, örök életünkben emlékezni fogunk rájuk. Nem új keletű a filmes brutalitás, sőt, igazából alig született meg a film mint technológia és mint művészeti ág, már célul tűzte ki a nézők elborzasztását.

Ezek szerint látás dokumentumfilm online nézés szociológiával szemben az antropológiát már a XIX. A filozófiai antropológia az ember ontológiai alapkérdésének tekintette a testiséget, hiszen annak megértése nélkül a túlélés és a társadalmi relativizmus kérdései sem vizsgálhatóak kielégítő‘en. A kultúra és természet viszonyát vizsgáló, a kettő‘ közti határ megvonására törekvő‘ antropológiai kérdésfelvetésekkor is kiemelt fontosságú az emberi testiség és az ezzel szorosan összefüggő‘ szexualitás tárgyköre.

Turner szerint összességében az antropológia azért rendelkezik fejlettebb testelmélettel, mint a szociológia, mert a premodern társadalmakban a test fontosabb, nyilvánvalóbb felülete a szimbólumoknak, rajta a státusz, családi, törzsi, vallási kötő‘dés könnyen és nyilvánosan bemutatható.

A modern társadalmakban mindez áttételesebb, inkább a testi megmutatkozások, mint a ruházat, testtartás, kozmetikumok használata jelöli hogy javítsa a látását gazdasági pozíciót, az életstílust, és az olyasmi, mint a tetoválás, szintén inkább a divat része bár alkalmanként kifejezhet csoporthoz tartozást is.

Továbbá a klasszikus szociológiának azért sincsen hiteles testszociológiája, mert a szerző‘ket mint Max Weber, Georg Simmel, Ferdinand Tönnies, Émile Durkheim, Mannheim Károly a kapitalista társadalmak hasonlósága érdekelte, és nem az, hogy az evolúció során történetesen milyen különbségek jöttek létre az emberek között. A szociológusok nem tartották alapvető‘nek a testet a modern ipari társadalmak osztályozási rendszere szempontjából.

A társadalmi kötés látás általuk elemzett metaforái nem a testiség irányából fogalmazódtak meg, hanem a rang térbeli metaforáira épültek. A szociológiai érdeklő‘dés látás dokumentumfilm online nézés fordulatát lényegében látás dokumentumfilm online nézés feministák hozták el Luce Irigaray, Julia Kristeva, Simon de Beauvoir.

Ha a hatalom kézben tartja a testet, azt nem azáltal teszi, hogy bevéső‘dik az emberek tudatába. A biohatalom vagy testi hatalom olyan hálózattal vagy áramkörrel rendelkezik, ami a szexualitást formálóállományként szolgál.

A szexualitás önmagában történelmi és kulturális jelenségként létezik, amin belül egyszerre ismerjük fel és veszítjük el önmagunkat.

A kortárs szociológia felismerte, milyen látás dokumentumfilm online nézés, hogy a társadalmi státusz kifejezése miként függ össze a testnek a társadalmi térben való megjelenésével, mint ahogy a társadalomtudományok egyre szélesebb körét foglalkoztatja az is, miként érthető‘ meg a test mint kurkuma látás kultúra és fogyasztás elemzésének alapvető‘ szempontja.

Az, hogy a társadalmilag szabályozott test hogyan kontrollálja a valós, fizikai testet, korszakonként nagy mértében eltér, és jelentő‘s hatást gyakorolnak rá olyan jelenségek, mint a divat és a technológiai változások — ez utóbbiak között különösen fontos a képalkotó és képtovábbító technológiák fejlő‘dése, változása mint a film, a televízió vagy az internet. Látványos külső‘ kontroll helyett megelégedés-érzést biztosító belső‘ kényszer formálja »nyers húsunk kulturált testté«, hogy önmagunkra odafigyelve, kultúraspecifikus udvariassági szabályoknak, illetve általánosabb emberi magatartásnormáknak engedelmeskedve fegyelmezetten viseljük nemünknek, osztályunknak, korunknak megfelelő‘ identitásjegyeit.

Ilyen például a testnek mint az örömök, a harmónia, a jólét forrásának, a lelki épség és szellemi megtisztulás zálogának újrapozicionálása a fitnesső‘rületet felváltó wellness, a test és az érzékek kényeztetésére építő‘ new age filozófiák vagy a tantrikus szexualitás jegyében. Az érzékek esztétikája Történetileg nézve a test iránti érdeklő‘dés fokozódása alapvető‘en együtt jár a testi érzékek, közöttük is a proximális, közvetlen kapcsolaton alapuló érzékelésformák felértékelő‘désével.

Gyengénlátó ember szemével Peucker a filmi látvány materiális megközelítésének lehető‘ségeivel foglalkozó művének a kannibálhorrort tárgyaló fejezetében18 vázlatos áttekintését adja a különböző‘ érzékek esztétikatörténetének. Alexander Baumgarten, a német filozófus eredeti meghatározása szerint a fogalom nem első‘sorban a művészetre vonatkozik, hanem — ahogy az eredeti görög aisthesis is erre utal — az emberi percepció és érzékelés teljes terrénumára, szemben a konceptuális gondolkodás kifinomultabb birodalmával.

Ugyanakkor Jonathan Crary amellett érvel A megfigyelő‘ módszerei24 című könyvében, hogy bár a látás pszichológiájának testi megalapozása alapvető‘en a XIX. A nagy elő‘futárok közül a testiség fontosságának hangsúlyozását illető‘en a XIX.

A tragédia születésében25 a düonüszoszi mámor értékként jelenik meg, az érintés, az ízlelés, azaz az érzékiség visszanyerik jogaikat. Nietzsche szerint az esztétikai élménynek több közös látás dokumentumfilm online nézés van a szexuális extázissal, a vallásos áhítattal, a primitív tánc ő‘rületével, mint a műalkotás elő‘tti racionális, individualista tűnő‘déssel. A művészi élmény inkább a test érzéki, erotikus reakciója, mintsem az elme semleges szemlélő‘dése.

Mindeközben a XIX. Valamint ezek a percepciós kísérletek ösztönözték Henri Bergsont, hogy kidolgozza elképzelését arról, hogy a test miként tölt be mediáló szerepet a percepció és a memória tekintetében. Bergson különösen az Anyag és emlékezetben Matière et mémoire, hangsúlyozza a látás és a többi érzék szerepét.

Egyrészt azt állítja, hogy az emlékezet társadalmilag kódolt a különböző‘ kultúrákban az érzékek különböző‘ konfigurációja befolyásolja az emlékezéstmásrészt eredendő‘en testi jellegű nemcsak mentális, hanem testi folyamatokon keresztül tárolható.

Korábban létrejött érintkezések materiális nyomáról van szó: az ecsetvonás a művész kezére utal, a patina a bronzon az évszázados oxidációra, mely materiális nyomot hagyott a tárgyon. Ezáltal az aurával rendelkező‘ műtárgy közelében lenni sokkal inkább azt jelenti, hogy részesei vagyunk egy fizikai kontaktusfolyamatnak, nem csupán egy reprezentáció szemlélő‘i vagyunk.

Vagyis Benjamin számára a modernitás, a művészet demokratizálódása egyet jelent a testetlen tapasztalat kultiválásával, a látás dokumentumfilm online nézés mint mindenhol jelenlévő‘, mindent látó testetlen szem koncepciójával, ami mindenki számára elérhető‘vé teszi a művészet élvezetét.

Laura Marks szerint a XIX. Úgy tűnik, a marginálisabb, kísérletező‘bb formák könnyebben válaszolnak erre a kihívásra — így a mozgóképek esetében például a kísérleti és dokumentumfilmek. A személyes, a magánjellegűnek vélt egy különálló és gyanús kategória. Ezekben a filmekben, ahol az alkotó eredeti, natív kultúrájától eltérő‘ közegben alkot, a saját kulturális hagyománytól való elszakítottsága meghatározó.

4 latas ONLINE TELJES FILM FILMEK MAGYARUL LETÖLTÉS HD [HD|MOZI]™

S e különböző‘ szakaszok szükségképpen a szubjektivitás képző‘désének jelentő‘sen eltérő‘ koncepcióit hozzák magukkal. A nyelv módjára, absztrakt fogalmakban elgondolt kultúra kezelhető‘ legkönnyebben testetlenként, s annak szubjektumai test nélküliként.

Testművészet A művészeti alkotásoknak a testhez fűző‘dő‘ viszonyát illető‘en két néző‘pontot érdemes elkülönítenünk. Egyrészt nyilvánvalóan mindig is érdekelte a művészeteket a test mint téma.

Materialitása, látványjellege különösen vonzó a vizuális művészetekben, de az irodalom is folyamatos érdeklő‘dést mutat a téma látás dokumentumfilm online nézés. Mindettő‘l nem függetlenül a másik néző‘pont abból az irányból közelít a testiség felé, hogy a műalkotások miként szólítják meg a befogadó testét. Milyen koncepció olvasható ki belő‘lük arra vonatkozóan, hogy hogyan teremtik meg azt az ideális testet, melyet befogadójukként feltételeznek: a testetlen szemlélés vagy a testi-zsigeri érzékelés számára kínálják-e fel magukat.

Ez utóbbi megközelítés különösen fontos akkor, amikor a filmelméletet, a filmtudományi gondolkodást megpróbáljuk úgy pozícionálni — ami az utóbbi másfél évtizedben Deleuze és az úgynevezett filmfilozófia hatására egyre népszerűbb —, hogy a filmeket tekintsük a filozófia eszközének, vagyis az elméleti koncepciók megvalósult kijelentéseinek.

Tehát amikor filmekre hivatkozunk gondolatmenetünkben, akkor ne illusztrációként használjuk azokat, ne csak a filmrő‘l, hanem a filmmel, a filmen keresztül gondolkodjunk. A test mint téma A kortárs művészet kifejezett érdeklő‘dése a test iránt igen sokféle megközelítésmódot használ és számos tradícióból építkezik.

Ide tartoznak az olyan etikai jellegű projektek például Renée Valerie Cox, Catherine Opie, Jo Spenceahol a test groteszk megjelenítésén keresztül a művészek a testi különböző‘ség, a másság újraértelmezésére tesznek kísérletet, s a kirekesztésre építő‘ önazonosság helyett kapcsolatiságra és szolidaritásra építő‘ test- és látás dokumentumfilm online nézés javasolnak. Ennek a megközelítésnek egy sterilebb, anatómiai jellegű változatát valósítják meg az olyan műalkotások, látás dokumentumfilm online nézés valamiféle orvosi tekintetet képviselnek, a gyógyító, javító, korrigáló testdarabolás tárgyaként tekintenek a testre.

Ide sorolhatnánk a Taxidermia záró epizódjának önboncoló hő‘sét, Cindy Sherman különféle művégtagokat az alkotásaiba applikáló projektjeit az as évek végétő‘l, vagy Stelarc-nak a robotikát és a műtéti testmanipulálást egyaránt ötvöző‘ alkotásait, performanszait. Az első‘ a testet mint szimbólumot, mint valamilyen összetett társadalmi, kulturális jelenség letéteményesét, sűrítményét és a szó szoros értelmében vett megtestesítő‘jét használja fel.

4 latas 2019 Teljes Film Online Magyarul HD

A sor hosszan folytatható lenne, s hogy a kortárs filmek nagy számban kínálják a példákat az efféle értelmezésre, az általában is összefüggésben áll az utóbbi évtizedek vizuális művészetének kifejezett testtudatosságával. Végül arra a testhasználati típusra utalnék, amely már átvezet a befogadás testiségének kérdéséhez amire a késő‘bbiekben térek ki részletesen : amikor a vizuális művek és filmek kapcsán nem a testrő‘l mint témáról beszélünk, hanem arról, hogy az alkotások myopia látás mértéke helyeznek hangsúlyt a befogadók testiségen keresztül történő‘ megszólítására, miként képesek kommunikálni, kapcsolatot teremteni a befogadó testével.

E típus esetében a filmben szereplő‘ test gyakran mint valaminek a tanúja, bizonysága jelenik meg. Itt is első‘sorban a kísérleti és dokumentarista alkotásokra érdemes utalni, melyek gyakran a megő‘rzés, dokumentálás és felidézés vágyát próbálják beteljesíteni sajátos eszközeikkel.

Bill Nichols ezzel kapcsolatban írja, hogy a dokumentumfilmben még mindig uralkodó hagyomány látás dokumentumfilm online nézés narratívaközpontú, mítoszteremtő‘ megjelenítési mód, mely együtt jár a testetlen tudás, a vándorló cselekvés favorizálásával. Ezzel szemben szerinte a specifikusság kifejezése csak a megtestesült tudáson keresztül, szituált cselekvés által lehetséges.

Súlyos testek

A másik lehető‘ség, hogy a film eredendő‘en érzéki, testi tapasztalat, aminek feldolgozása azelső‘dleges, multiszenzoriális testi érzékeléshez képest egy másodlagos látás dokumentumfilm online nézés képvisel. Az úgynevezett tükörneuronok felfedezése az es évek közepén majmoknál, majd késő‘bb az emberi agykéregben is új megvilágításba helyezte az aktív és a passzív fogalmát a cselekvés vonatkozásában. A kísérletek ugyanis kimutatták, hogy ugyanazok az agyi területek aktivizálódnak abban az látás dokumentumfilm online nézés, amikor megfigyeljük, hogy valaki valamilyen célorientált cselekvést végez, és akkor, amikor magunk végrehajtjuk ugyanezt a cselekvést.

Ezáltal az utánzás általi tanulás, az empátia és beleérzés jelenségei mind új módon válnak értelmezhető‘vé, ami a filmbefogadás a cselekvő‘k mozgóképen történő‘ megfigyelése elemzése szempontjából kardinális újdonságot jelent. Ezektő‘l a természettudományos eredményektő‘l nem függetlenül a kognitív és fenomenológiai alapozású elméleti elképzelések felerő‘södésével mára a filmtudomány számára ontológiai, episztemológiai alapvetéssé vált a testnek mint egyfajta perceptuális membránnak, mentális és materiális interfésznek a felfogása.

Az Elsaesser—Hagener szerző‘páros könyvében egyenesen úgy látja, hogy ez az új helyzet, a test és az érzékek fontosságának hangsúlyozása, az ebbő‘l a néző‘pontból feltehető‘ filmelméleti alapkérdések képesek lebontani a filmtudomány történetében hagyományosan fennálló oppozíciókat is: keresztülvágják a szembenállást formalista—realista, szerző‘i és befogadásközpontú, valamint a fotografikus kép és a digitális korszak új képfajtái közötti elméleti elképzelések között.

10. A boldogságtól ordítani (Happiness, 2002)

A filmelmélet történetében búvópatakként mindig is jelen volt a testiség, a test film általi megszólíthatóságának kérdése attól az evidens pillanattól kezdve, amikor a néző‘k saját testi épségüket féltve rettentek meg a mozivásznon közeledő‘ vonattól. A test filmelmélet-története külön hosszabb tanulmányt igényelne, ezért itt most csak néhány epizódot villantok fel e kiterjedt tradíció megidézése céljából.

Noël Burch tanulmányában47 arról ír, hogyan alakult ki a háromdimenziós általa haptikusnak nevezett szemészeti betegség ambliopia, bejárható tér a filmben a reneszánsz perspektíva hatékony kihasználásával nagyjából és között. A filmnek a saját technikai lehető‘ségeinek kontextusában kellett újra látás dokumentumfilm online nézés a dolgok tömegének, a formák anyagiságának megjelenítésmódját, s amint arra Burch felhívja a figyelmet, éppen ekkor, a filmelmélet egyik első‘ tudós szerző‘je, Hugo Münsterberg meg is fogalmazza ban megjelent, The Photoplay című művében48 a fontos váltást a felület és a mélység megjelenítése között, mely az elkövetkező‘ idő‘kben valóban a filmtörténet egyik lényeges oppozíciója lesz.

A század elejének avantgárd irányzatai, a korai modernizmus intézményesítik a feszültséget felület és mélység között — elég ha csak bizonyos német expresszionista filmekre gondolunk, élen a Dr. Caligari Das Cabinet des Dr. Caligari, térfelfogásával. Mindazonáltal Münsterberg korai jellegzetes képviselő‘je volt annak a pszichológiai alapú megközelítésnek, miszerint a film első‘sorban az elme dolga, a különböző‘ filmtechnikai megoldások lényegében mentális folyamatok leképező‘dési.

A fotografikus kép, a montázs és a történet a megértés, az emlékezés és az érzelmek aktivizálásán keresztül tulajdonképpen az emberi mentális masinériát teszik a film alapanyagává. A test és az érzékek felő‘l tekintve a francia avantgárdban oly népszerű fotogénia fogalma is némiképp új fénytörésben jelenik meg.

A fotogénia felfogható a materiális jelenlét gazdagságát megjelenítő‘ filmi képességként, olyan többletként, mely ellenáll a szimbolizációnak és a maga nyers anyagiságában képes megjeleníteni látás dokumentumfilm online nézés dolgokat.

S mindezt a mozi szituációja csak felerő‘síti: a helyhez kötöttség, a sötét terem blokkol bizonyos érzéki válaszokat a befogadó részérő‘l, miközben a megvonás fel is erő‘síthet más érzékszerveket. Az orosz montázsfilm teoretikusai talán a legintenzívebben érdeklő‘dtek a film korai szakaszában a hatásgyakorlás minél professzionálisabb eszközeinek kifejlesztése iránt.

A montázskísérletek kiötlő‘i a forradalmi film szolgálatába akarták állítani a filmnyelvet, s ehhez a befogadó minél teljesebb megragadására törekedtek.

S a teljes megragadásba nemcsak az elme forradalmi gondolatokkal való megtöltését, hanem — avantgárd kötő‘déseikkel összhangban — a test megszólítását is beleértették.

Pudovkin szerint a montázs tempójának alakítása a néző‘t nemcsak érzelmileg, de fizikálisan is befolyásolja, és Eisenstein is pszicho-fiziológiai effektusokról beszél a film hatásmechanizmusát elemezve. A pszichoanalitikus elképzelések vizuális vonulata mely részben a tükörstádium elképzelésének szimbolikus jelentő‘ségű fogalmában összegző‘dik a nyelvi, nyelvészeti alapozású szemiotikus gondolkodással együttesen munkálkodott azon, hogy a vizualitás mint a reprezentáció és a szimbólumok terrénuma idegenedjen el a valós, materiális testtő‘l, és annak csupán látványa, képe maradjon játékban, mely felett a tekintet hatalmat gyakorolhat.

A test szempontjából jelképes értelmű, hogy a lacani pszichoanalízis központi fogalma éppen a hiány, a távollét, ahol szimbólumok helyettesítik a távollevő‘t.

Tíz film, ami megölte a lelkünket egy kicsit

A lacani szimbolikus rend ebben az értelemben a jelen nem lévő‘k testek rendszere, amelybe a testetlen szimbólumok alkalmazásának elsajátításán keresztül tükörstádium vezet az út.

A helyettesíthetetlen, a valós mely Lacannál jellemző‘ módon az anyával, a nő‘vel kapcsolódik össze ebben a rendszerben nem értelmezhető‘, valahol a még alakot nem öltöttség homályában kavarog.

A lacani szimbolikus rend patriarchális struktúrájával fordulnak azután szembe a hetvenes évek második felétő‘l a pszichoanalitikus kiindulású, azt továbbfejlesztő‘ feminista teoretikusok. Testi valójának megnyilvánulásai teljességgel láthatatlanná váltak, az ehhez kapcsolódó élmények kifejezhetetlennek és feldolgozhatatlannak tűntek.

A szemiotikus pszichoanalízis nyelvi, fogalmi keretrendszerébő‘l való kitöréshez, a kimondhatatlan megfogalmazásához a test és a testiség látás dokumentumfilm online nézés alkalmas kommunikációs eszköznek. Ezért is játszanak olyan fontos szerepet a feminista művészetben a nő‘i test materiális létezésével és funkcionálásával kapcsolatos művek a menstruációs alkotásoktól a plasztikai beavatkozásokig, a szexualitástól a szülésig és a szoptatásig, vagy a vaginamonológokig.

Láthatóvá próbálják tenni a szimbolikus rend keretei között kimondhatatlant, megmutathatatlant. A lacani pszichoanalízis idő‘szakának hiányalakzatait a posztmodern a jelölő‘k láncának állandóan elhalasztódó jelentésformációiként fogalmazta újra, ahol az egymást fedő‘ rétegek mögött mindig csak újabb fiktív jelentésrétegeket találunk, s sosem érünk el a valósig, a valódiig.

A test és az érzékek elő‘térbe kerülése mintha ezzel a már-már nihilista szellemvadászattal akarná szembeállítani a befogadó testi, érzéki valóságát, a művészet materiális oldalát, azokat a primér — bár kétségtelenül nehezen formalizálható és absztrahálható — egyedi, érzéki tapasztalatokat, melyeket mindannyian átélünk műalkotások, filmek élvezetekor. Minden esetre a fenomenológia irány azzal próbálkozik, hogy a testtel rendelkező‘ látás dokumentumfilm online nézés embodied self és a materiális összetevő‘kkel rendelkező‘ műalkotás közötti találkozás értelmezésekor megpróbálja e találkozás materiális vonatkozásait nem az asztal alá söpörni.

Cinetel - Online filmnézés

Merleau-Ponty és Vivian Sobchack fenomenológiai munkássága képezi ezen irány kétségtelen kiindulópontját, ugyanakkor a fenomenológiát kritizálják is ezek a művek — ahogy már a feministák is tették — amiatt, hogy Merleau-Ponty a látást tekinti az érzékszervek prototípusának, miközben az érintés nyilvánvalóan első‘bbséget élvez, amennyiben a magzati és csecsemő‘korban ez a kapcsolatteremtés, információszerzés forrása, és úgy tűnik, az összes többi ismeretszerzési mód, érzék erre épül.

Olyan episztemológiát ajánl, mely az érintést tekinti a tudás modelljének, s ebbő‘l adódóan alapvető‘en mimetikus. A tudás megszerzésének mintája nála nem a látás, hanem a fizikai kontaktus, vagyis a világhoz való viszonyt nem szimbolikus, hanem mimetikus módon tartja megközelíthető‘nek.

A mimézis ebben az értelemben szó szerint utánzást, imitációt jelent: úgy reprezentál, hogy úgy tesz, mintha maga lenne az utánzott dolog. E megközelítés azt hangsúlyozza, hogy a szimbolikus reprezentáció nem a jelentés, értelem egyedüli forrása.

Ennek a gondolatnak a folyományaként válik a kortárs filmtudományi kérdésfeltevésekben olyan kiemelt fontosságúvá az érzékszervek moziban való működésének vizsgálata és ezen keresztül a befogadó testének, testi megszólítottságának kérdése.

A befogadás testelmélete Thomas Elsaesser és Malte Hagener könyve, a Film Theoy: An Introduction through the Senses arra tesz kísérletet, hogy újraértse a filmtörténet és a filmelmélet meghatározó tendenciáit a néző‘ testének a mozgóképekhez fűző‘dő‘ viszonyát mint kulcsfontosságú történeti változót alapul véve.

A metaforasor a következő‘: a film mint ablak és keret a távolról szemlélésa képernyő‘ mint ajtó és küszöb mely a belépést feltételezia film mint tükröző‘dés és arc reflexió és [ön]felismerésa film mint szem: nézés és tekintet a tekintettel való azonosulása film mint bő‘r és érintés a proximális érzékek megszólításaa film mint fül és akusztikus tér a bennefoglaltság és közvetlen érintettséga film mint agy: az elme és a test az érzékelés mint teljes testi percepció.

Ennek a befogadó számára felkínált térnek az átalakulása éppen a legutóbbi idő‘k mediális változásainak jobb megértéséhez adhat kulcsot. A néző‘ valós terének és a képzeletbeli médiatérnek a folyamatos átalakulását követhetjük nyomon. A fix pozíciójú vászon és a rögzített helyzetű néző‘ moziban látás dokumentumfilm online nézés konfigurációjától a látás dokumentumfilm online nézés és a laptopképernyő‘, valamint a kézben tartható mobil eszközök nyújtotta, a képernyő‘ és test, a cselekvés és nézés közötti sokkal fluidabb, összetettebb viszony felé haladunk, mely körülmények között a test konstrukciója és megszólíthatósága egyaránt folyamatosan átalakul.

Nagyjából és között kezd el a filmben is kialakulni a reneszánsz perspektíva, mely együtt jár bizonyos korai eljárások átalakításával és új felvételi kondíciók kialakulásával. Az elő‘tti filmekben a forgatási körülmények és konvenciók kifejezetten a háromdimenziós jellegű tér filmi ábrázolhatósága ellen hatottak.