A mágneses mező alkalmazása a szemészetben

Jellemzői[ szerkesztés ] A mágneses tér erővonalai zárt görbék, azaz a görbéknek nincs sem kezdetük forrásuksem végük elnyelődésük.

Szemben az elektromossággal nincsenek mágneses monopólusok vagy magnetikusan töltött részecskék. A rúdmágnes — a mágneses dipólus — pólusai rendezett erővonalnyaláboknak felelnek meg.

A mágnesesség alaptulajdonsága nem a valamely testre gyakorolt vonzó vagy taszító erőkifejtés, hanem a köráramokra illetve a mozgó elektromosan töltött részecskékre gyakorolt forgatónyomaték -kifejtés.

Mérése[ szerkesztés ] A mágneses erőtér jellemzői közül méréstechnikai okokból általában nem a térerőt mérik, mint az elektromos mezőnél, hanem a fluxustilletve annak sűrűségét.

A mágneses fluxussűrűség változása ugyanis — Faraday indukciós törvénye szerint a mágneses mező alkalmazása a szemészetben feszültséglökést kelt, ami például ballisztikus galvanométerrel könnyebben és pontosabban mérhető, mint a Carl Friedrich Gauss nevéhez köthető, magnetométeres mágneses térerősségmérő módszerrel.

Viszonyításképpen néhány adat a mágneses erő mértékére: a Föld mágneses mezeje kb.

Az MRI vizsgálat során   G erősségű mágneses teret alkalmaznak. Laboratóriumokban ennél nagyobb értékeket is elérnek.

Az elektromos és a mágneses mező összehasonlítása[ szerkesztés ] Az erőtér neve.