Az emberi látás jellemzőinek tanulmányozása

A fény polarizációja[ szerkesztés ] Bővebben: polarizáció Polarizált fényről akkor beszélhetünk, ha a fényhullámokban az elektromos térerősségvektor rezgési síkja egységes irányú. A természetes, nem pontszerű fényforrásból kiinduló fény nem polarizált, benne vegyesen megtalálható mindenféle hosszanti síkban rezgő hullám.

Rovarok látása

A fény polarizációjával kapcsolatos első leírás Erasmus Bartholinus dán professzor nevéhez fűződik, aki egy átlátszó izlandi pát kristályon keresztülnézve meglepve tapasztalta, hogy a tárgyaknak kettős képe látszik. Ez a jelenség a kettős törés, a kristályba belépő fény két külön nyalábra bomlik, amelyek közül az egyik — látásfúziós táblázat úgynevezett ordinárius sugár — követi a törés törvényét, a másik, a rendellenes, vagy extraordinárius sugár azonban nem.

betűk a szemvizsgálaton depresszió látásvesztéssel

A kétféle nyalábkomponens terjedési sebessége és polarizációs tulajdonsága különbözik. A rendes sugár hullámfrontjából a Huygens-elvnek megfelelően körhullámok indulnak ki, míg a rendellenes sugár esetén ezek a hullámfrontok ellipszis alakot vesznek fel.

mi a monokróm látás az embereknél

Polarizált fény az emberi látás jellemzőinek tanulmányozása megfelelő szögben csiszolt mészpátkristállyalamelyet kettévágnak, majd a vágási felületeknél kanadabalzsammal összeragasztanak Nicol-prizma. A prizmára eső természetes fény a törőfelületen kettősen törik.

A rendes sugár a kanadabalzsamon teljes visszaverődést szenved és oldalra eltérül, míg a rendellenes sugár, amely már polarizált, kilép a kristályból. Eszerint a fény és a többi sugárzási energia csak kis, kvantumoknak nevezett energiacsomagokban képes terjedni: a fény maga kvantált ; a fény kvantumai a fotonok.

a látás helyreállítása g bates által

A foton az az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecskeami a fény és a többi elektromágneses hullám minden formájáért felelős.

Amikor a fény kibocsátódik vagy elnyelődik, mindig fotonok áramaként viselkedik.

A fotonmodell részben számot ad a fény energiájának frekvenciafüggéséről, és megmagyarázza, hogyan lehet termikus egyensúlyban az anyag és a sugárzás. Közegben látszólag lelassul, azonban ez csak az anyag részecskéiről való ide-oda verődés következménye, mivel így nagyobb utat kell megtennie egységnyi idő alatt.

A visszaverődés mellett anyag jelenlétében el is nyelődhet, a frekvenciájával arányos energiát és lendületet közvetítve.

Mint minden kvantuma fotonnak is vannak hullám- és részecsketulajdonságai; teljesül rá a hullám-részecske kettősség. Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos.

Segíts te is az emberi látás jellemzőinek tanulmányozása kibővítésében! Fényelméletek történeti, időrendi sorrendben[ szerkesztés ] Newton színköre Opticks, A színeket és az arányosan nekik megfelelő zenei hangokat tünteti fel.

A látható fényt a vöröstől a lila felé felosztotta a zenei skála hangjaival, a D-vel kezdve.

az emberi látás jellemzőinek tanulmányozása

A kör egy teljes oktávot ábrázol D-től D-ig Az ókori India Szamba Purana nevű védikus szövegeinek himnuszaiban már található utalás arra, hogy a fény hét alapszínre bontható. A Napot ragyogó harci szekérként írják le, amit hét fehér ló húz, amik fényesek és a hibiszkusz virágához hasonlítanak.

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A szitakötő összetett szeme közelről A rovarok látásának tanulmányozása során vetődött fel a kérdés, mennyiben különbözik látásuk az ember látásától.

Leírva i. De hogy miképpen alakulnak ki a fénysugarak, és hogyan jutnak a térben egyik helyről a másikra, az évszázadokon át megfejtetlen rejtély maradt.

Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik. A távoli érzékletek klasszikus meghatározásában kulcsfontosságú az a jellemző, hogy ezek segítségével anélkül is felfogjuk a tárgyak, események jellemzőit, hogy azoknak a közvetlen közelében kellene tartózkodnunk. Bár a hallás és a látás is a távoli érzékelés kategóriájába tartozik, a látás olyan tárgyakat, eseményeket is közvetít, amelyeknek nincs hangjuk, vagy oly messze vannak, hogy a hangjukat nem halljuk. A látás az érzékelési-észlelési folyamatok közül az egyik legfontosabb, úgynevezett vezető érzékleti modalitás.

Newton azt feltételezte, hogy a fény különböző színű részecskékből áll, amik az egyes anyagokban pl. A hét alapszínt is Newton vezette be a tudományos köztudatba, abból a megfontolásból, hogy az ókori görög szofisták szerint harmónia áll fenn a színek száma 7a hangok egy oktávban 7a Naprendszerben a bolygók száma akkoriban 7 és a hét napjai 7 között.

Goethe vitatta, hogy a folytonosnak látszó spektrum részekre lenne bontható.

az emberi látás jellemzőinek tanulmányozása szülés falu látáskezelése után

A színlátásra vonatkozó elméletük Young—Helmholtz-elmélet helyesen írja le a kapcsolatot a szemben megtalálható háromféle érzékelő és a színlátás között. Az as években James Clerk Maxwell skót kutató feltételezte, hogy az elektromágneses energia hullámként terjed, és hogy a fény voltaképpen ennek az energiának egyik fajtája. Christiaan Huygens kidolgozott egy matematikai hullámelméletet a fényre ban. Elektromágnesesség elmélet[ szerkesztés ] ben Michael Faraday felfedezte, hogy kölcsönhatás van a fény és a mágneses tér között.

Rájött, hogy polarizált fénynél a polarizáció síkja mágneses mezővel körben elfordítható Faraday-effektus.

az emberi látás jellemzőinek tanulmányozása ne károsítsa a látást

Faraday kutatásai inspirálták James Clerk Maxwellt az elektromágneses sugárzás és a fény további tanulmányozására. Kvantumelmélet[ szerkesztés ] ban Max Planck a feketetest-sugárzás magyarázatául felvetette, hogy ha a fény hullám természetű is, ezek a hullámok energiát felvenni vagy leadni csak meghatározott adagokban képesek.

Кровь.

Ez volt az alapja a Planck-féle, ban Nobel-díjjal jutalmazott kvantumelméletnek. További kutatások és teóriák vezettek a modern kvantummechanika elméletének a kifejlesztéséhez.