Agyi régió a látáshoz

Áttekintés[ szerkesztés ] Az emberi agy MRI képe A legtöbb állat agyában jól elkülöníthető a főleg a neuronok sejttesteiből álló szürkeállomány és a neuronokat összekötő, velős hüvelyű axonokból idegrostokból álló fehérállomány. Az axonokat az elektromosan szigetelő myelinhüvely borítja, melyet az oligodendroglia -sejtek nyúlványai alkotnak, és ami a fehérállomány jellegzetes színét is adja. A nagyagy külső rétege a szürkeállomány agykérega cortex cerebri. Az agy belsejében fehérállomány, szürkeállomány és központi idegrendszeri folyadékkal liquor cerebrospinalis kitöltött agykamrák ventriculi találhatók. Az agytörzs beidegzi a fejet az agyidegmagvak idegsejtjein keresztül, továbbá az agy az agytörzsön keresztül kapcsolatot tart a gerincvelővelés a gerincvelői idegek közvetítésével idegzi be a testet.

Az integrációs folyamatok nagy része extrasztriatális kérgi területek interakciójaként valósulhat meg. Ezeknek az integrációs folyamatoknak az eredményeként jelenik meg a látott környezet valós háromdimenziós struktúrája, illetve az ehhez kapcsolódó pontos szemantikai reprezentáció pl.

Stirling, ; Kertesz, A korai látórendszeri szakaszokra jellemző párhuzamosság az M és P pályarendszer viszonylagos elkülönülése agyi régió a látáshoz extrasztriatális területek kapcsolatrendszerét is meghatározza.

Ez a kapcsolat alapozza meg az extrasztriatális információfeldolgozás egyik fő tengelyét, a dorzális vagy occipitoparietális irányt. Ezzel párhuzamosan, a III. Mind a blob és a blobok közötti régió sejtjei a V2 felé közvetítenek, ahonnan az információ a ventrális V4-es területre jut el.

Az információáramlásnak ez az iránya építi fel az extrasztriatális feldolgozás másik agyi régió a látáshoz útvonalát, a ventrális vagy occipito-temporális irányt. A ventrális és dorzális területeknek nem csak az anatómia-lokalizációja eltérő, hanem fontos funkcionális különbségeket is találunk közöttük l. A két kérgi útvonal természetesen nem független egymástól, közöttük számos ponton szoros interakció működik. A két útvonal főbb jellemzőit és a hozzájuk köthető neuro-pszichológiai zavarokat beszéljük meg az alábbiakban Bear, A ventrális MI-pálya és a dorzális HOL-pálya kérgi útvonal főbb szakaszai és az útvonalak közötti funkcionális különbségek Forrás: Látás helyreállítható videó, Mindkét irányt kétirányú információáramlás jellemzi, valamint a két útvonal közötti interakció is jelentős Occipitotemporális irány MI-pálya A ventrális kérgi út főbb állomásai a követezőek: V1, V2, V4 agyi régió a látáshoz inferior temporális kéreg IT l.

Általában a ventrális területek fő feladata a tárgyfelismerés és a felismert tárgy összekapcsolása már korábbi reprezentációkkal MI-pálya. Ha ennek a pályának a neuronális tulajdonságait vizsgáljuk, három fontos dolgot érdemes kiemelnünk. Az első, hogy a ventrális pálya posterior részének a V1-hez közelebb eső terület neuronjai egyszerűbb ingerekre reagálnak, míg a későbbi ventrális területek aktivációját komplexebb vizuális ingerek váltják ki.

A második lényeges dolog, hogy a pálya funkciójából adódóan az egyes tárgyak fizikai lokalizációja kevésbé fontos, így ezeknek a területeknek agyi régió a látáshoz neuronjait viszonylag nagy méretű receptív mezők jellemzik. Végezetül, a ventrális útvonalat alapvetően jellemzi a színészlelés, amely szintén növeli a tárgyfelismerés hatékonyságát Stirling, Az előbbiekből is következik, hogy az occipitotemporális struktúrákat ért sérülések után az érintett személyek általában bizonyos tárgyi jellegek felismerésének problémáiról, illetve magasabb szintű deficitek esetében arcok, teljes tárgyak felismerésének zavaráról számolnak be pl.

Rubin, A kérgi színlátás és zavarai A leggyakoribb indiszkriminációs problémák jellegfelismerési problémák a színlátás különböző zavaraiban nyilvánulnak meg. A színlátás zavarai mögött álló sérülések kérgi lokalizációja változatos lehet, de a problémát leggyakrabban a ventromediális-occipitális kéreg occipitotemporális gyrus, valamint a lingualis és a fusiform gyrus és különösen a V4-gyel jelölt terület sérülései váltják ki pl.

Zihl, ; Heywood és Cowey, ; Walsh, A sérülések enyhébb formában a színészlelésnek egy csökkent formájához, a diszkromatopsziához vezetnek. Ebben az esetben csak bizonyos színek észlelése esik ki, míg más színek észlelése megmarad.

Az emberi agy tevékenységének feltérképezése PET-tel Gulyás Balázs Mind a laikusokat, mind az érdeklődő szellemfilozófusokat és természettudósokat évszázadok óta foglalkoztatja az a kérdés: vajon az agy különböző részei milyen magasabb rendű szellemi tevékenységekért felelősek. Akármilyen meglepő, a nyugati tudományos életben az a felismerés, hogy az agy a magasabb szellemi működések székhelye, csak a középkor végére "érett be". Történeti áttekintés A görög természettudósok még az emberi test "hűtőrendszerének" tekintették az agyat elsősorban annak tekervényezett volta miatts az első európai orvosegyetemen, Salernoban, a XIII.

De kialakulhat ennél súlyosabb károsodás, a színészlelés teljes elvesztése is, az akromatopszia. Az akromatopsziás személyek csak szürke árnyalatok észlelésére képesek, ezért a tárgyfelismerésben fontos szerepet játszó, szín alapú diszkrimináció képességét is teljesen elvesztik.

Mindkét színészlelési zavar kialakulhat uni- és bilaterális sérülések következtében is.

Tartalomjegyzék

Az unilaterális sérülések az ellenoldali látótér színészlelésének zavarához vezetnek hemidiszkromatopszia, hemiakromatopszia. Míg a bilaterális sérülések értelemszerűen a teljes látótéren belül rontják a színek felismerését.

Ventrális integrációs zavarok Az egyes ventrális területeket érintő sérülések a fenti egyszerűbb jellegdiszkriminációs problémákon kívül összetettebb integrációs zavarokat is okozhatnak.

A ventrális integrációs zavarok két nagyobb csoportját nézzük át az alábbiakban. Az első csoportba a tárgyfelismerési deficithez vezető, vizuális-vizuális integrációs zavarok tartoznak. A másik csoport zavarait az intakt tárgyfelismerés mellett a tárgyak megnevezésének nehézsége vizuális-verbális integrációs zavar jellemzi. Ha ezt az integrációt valamilyen sérülés megszakítja, vizuális agnóziák gnózis: görög, jelentése agyi régió a látáshoz, ismeret kialakulását eredményezheti.

Ennek a kapcsolatnak a megszakadása jellemzi például a szín-észlelés egyik magasabb szintű zavarát, a színagnóziát is. Az ilyen zavartól szenvedő személyek, bár tökéletes színdiszkriminációs képességgel rendelkeznek, nem képesek a színeket ismert tárgyakkal asszociálni pl.

A színagnózia rendkívül ritka jelenség, a kiváltó sérülés leggyakrabban az anguláris gyrus mentén található Zihl, Az agnóziák ugyanakkor a ventrális látópálya jellegzetes integrációs zavarai, amelyeket leggyakrabban a német neurológus, Lissauer által ben bevezetett két fő csoport egyikébe sorolják: apperceptív, illetve asszocitatív agnózia.

Ez a kettős felosztás ugyan túlegyszerűsített, de jó kiindulási pontot jelent a vizuális agnóziák megértéséhez. Az apperceptív agnózia kifejezés általában olyan személyek diagnózisában szerepel, akiknek tárgyfelismerési nehézségeik vannak, amellett, hogy az egyes tárgyi jellegek észlelésében nem mutatható ki probléma.

hogyan lehet helyreállítani a látást 25

Az apperceptív agnóziában tehát az egyes jellegek integrációja szenved zavart. Az ilyen személyeknek lehet tökéletesen éles a látásuk, lehet jó a szín- vagy kontraszt-érzékenységük, mégsem képesek egy tárgy egészét észlelni. Képtelenek a bejövő tárgyi információ egységes analízisére.

Ha az apperceptív agnóziában érintett személyeknek egy hétköznapi tárgy, például egy piramisok és látás képét mutatjuk, tökéletesen fogják leírni a látott tárgy színét, méretét és az egyéb fizikai jellegeit is, de mégsem lesznek képesek arra, hogy a tárgyat egészében felismerjék. A tünetek súlyossága természetesen a sérülés kiterjedésétől függ. Agyi régió a látáshoz kiterjedésű sérülések által keletkezett súlyosabb agnóziás deficit esetén az érintett személyek még a viszonylag egyszerűbb formákat sem képesek felismerni, sőt az egyszerűbb rajzos másolatok készítése is problémát okoz a számukra.

Az agnóziás betegek legnagyobb agyi régió a látáshoz szerencsére agyi régió a látáshoz ilyen súlyos a probléma, és a tárgyak felismerése csak korlátozott formában szenved zavart.

patrician bragg látásjavulás látás mesterkurzus

De a kevésbé súlyos esetekben is több minden megnehezíti az agnóziás személyek mindennapjait. Így egyrészt gyakran összekeverik a hasonló tárgyakat, másrészt az egyes tárgyak különböző látószögből történő felismerése is nehézséget okoz számukra más szóval sérül a tárgykonstancia Farah, Nehéz kiemelni az apperceptív agnózia hátterében álló agyi területeket, mivel az ilyen tünetek megjelenésében általában diffúz, például szénmonoxid-mérgezés következtében kialakuló sérülések állnak.

Az egyik leggyakrabban idézett esettanulmány betegénél S is szénmonoxid-mérgezés következtében jelentek meg súlyos agnóziás tünetek.

S számára világosak voltak az alapvető, egyszerűbb formák, de képtelen volt bármilyen komplexebb tárgy, betű, szám vagy arc felismerésre. Agnóziája tipikusan vizuális volt, vagyis tapintás alapján normális szinten ismerte fel a tárgyakat, illetve beszédében, memóriájában sem volt nyoma semmilyen tárgyfelismerési rendellenességnek Humphreys, A fentiekkel ellentétben, az asszociatív agnóziás személyeknek nem okoz gondot a látott tárgyakat lerajzolni, vagy egymástól megkülönböztetni.

Náluk a probléma inkább akkor jelentkezik, mikor kérdésre válaszolva kell az egyes tárgyakat beazonosítani.

A kérgi információfeldolgozás első lépései: a sztriatális kéreg A sztriatális kéreg felépítése és feladatai A vizuális információ kérgi feldolgozása az agy posterior pólusán található sztriatális kéreggel kezdődik. A sztriatális kéreg,[ 3 ] más néven az elsődleges látókéreg jelölése általában V1 a Broadman-féle citoarchitekturális felosztás es áreája. Legnagyobb része az occipitális lebeny mediális felszínén, a fissura calcarina két partján és az occipitális lebeny posterior pólusán helyezkedik el.

Ha elképzelünk egy olyan egyszerű helyzetet, mint egy asztal megterítése, akkor egy asszociatív agnóziás személynél a következő tünetekkel találkozhatunk. A beteg képes arra, hogy bármelyik evőeszközt a szokásnak megfelelően helyezze el az asztalon, és kérésre megfelelő vázlatot is rajzol róluk.

Az egyes tárgyak felismerése tehát nem okoz gondot, így nem beszélhetünk apperceptív agnóziáról. Sőt később a memóriából történő felidézés is nehézséget okoz egy asszociatív agyi régió a látáshoz élő személy számára.

A fentiekből az következik, hogy az asszociatív agnóziások problémája a perceptuális rendszer és a szemantikus memória összekapcsolásában keresendő. Egy másik ismert beteg AB esete is ezt támasztja alá. AB könnyedén különböztetett meg tárgyakat egymástól, és eltérő látószögben mutatott arcok azonosságát, illetve különbözőségét is felismerte.

Agy, látás, emlékezet

Ezzel szemben egy 12 egyszerű tárgyból álló tárgysorozatból egyetlen tárgyat sem volt képes helyesen azonosítani. Szemantikus memóriazavarára az a megfigyelés utal, hogy AB fényképekről ugyan el tudta dönteni, hogy az adott képen egy állat vagy valamilyen tárgy szerepel, de ennél pontosabb, kategorizáltabb azonosításra nem volt képes.

További bizonyíték a szemantikai információ felhasználásának zavarára a Warrington és Taylor által bemutatott esettanulmány Humphreys, Az ebben a tanulmányban szereplő betegnek a különböző tárgyak közötti funkcionális kapcsolatot kellett felismernie.

Próbaként szerepelt például egy csukott esernyő képe, amelynek a funkcionális párját kellett kiválasztani két alternatíva közül: egy nyitott esernyő és egy sétapálca. Az asszociatív agnóziás személy a sétapálcát választotta, míg a normál kísérleti kontrollok számára egyértelmű volt a nyitott esernyő választása.

Következtetésként tehát megint elmondhatjuk, hogy az asszociatív agnóziás személyeknél a percepció és a jelentés integrációja szenved zavart. Az asszociatív agnózia tüneteit leggyakrabban olyan sérülések okozzák, amelyek mindkét féltekén, ventrálisan, az occipitális-temporális határon alakulnak ki.

rövidlátás lézeres korrekciója

Agyi régió a látáshoz ilyen típusú sérülések valószínűleg gátolják a perceptuális és szemantikus rendszerek interakcióját. Az agnóziáknak számos altípusát különböztethetjük meg specifikusságuk alapján is.

Így vannak generalizált agnóziák, ahol a felismerési zavar számos különböző tárgykategóriára kiterjed. Mindemellett, vannak szigorúan specifikus agnóziás kórképek, amikor az érintett személyeknek csak bizonyos típusú tárgyak felismerése, vagy azonosítása okoz nehézséget. A specifikus asszociatív agnóziák között mindig kiemelt helyen szerepel a prozopagnózia. A prozopagnózia olyan arcfelismerési zavar, amellyel az ismert személyek pl. A prozopagnózia külön hangsúlyt kap a jelen könyv egy másik fejezetében, így ennek részletes jellemzésére most nem kerül sor.

Érdemes külön kiemelnünk az agnóziák közül a szimultánagnóziát, amelyet gyakran sorolnak az apperceptív agnóziák közé.

A szimultánagnózia lehet ventrális vagy dorzális eredetű.

Recenziók: Agy, látás, emlékezet

Azok a személyek, akiknél a bal inferior temporális régió sérül, gyakran mutatnak ventrális szimultánagnóziás tüneteket. Ezeknek a betegeknek nem okoz gondot az egyszerűbb tárgyak felismerése, de több tárgy együttes észlelésére, illetve összetettebb vizuális környezet detektálására melyik kéreg felelős a látásért csökkent formában képesek.

Ellentétben a dorzális szimultánagnóziával, amely a figyelemváltásnak a zavara l. Azonban már az összetettebb tárgyak felismerése is gondot okoz számukra. Például egy autó képét nem ismerik fel, mindamellett, hogy az egyes összetevők, a kerék, lökhárító stb. Vizuális-verbális integrációs problémák A vizuális-verbális integráció megszakadása a tárgyak megnevezésében okoz nehézségeket. Ellentétben tehát az előbb tárgyalt vizuális-vizuális integrációs zavaroktól, ebben az esetben a tárgyak felismerése és azonosítása nem szenved zavart.

Általában három vizuális—verbális integrációs problémát dokumentálnak a leggyakrabban: tiszta alexia, színanómia és optikus afázia. Az alexiás olvasásképtelenség erőssége variábilis: vannak olyan betegek, akik lassú, de eredményes betűről-betűre olvasással képesek agyi régió a látáshoz szavakat elolvasni, de vannak olyanok is, akiknél semmilyen olvasási alternatíva nem jár kellő eredménnyel.

Bevezetés a neuropszichológiába | Digitális Tankönyvtár

Az alexiás tünetek kialakulásáért a vizuális és nyelvi rendszerek közötti kapcsolat megszakadása rövidlátó szem felelős. A mögöttes léziók szinte mindig a bal oldalon jelentkeznek, amelyek tipikus formában érintik az anguláris gyrust, de kiterjedhetnek a lingualis gyrusra és a corpus callosumra is Zihl, ; Girkin és Miller, Egy másik, a vizuális és a verbális rendszer integrációjának hiányára utaló zavar a színanómia.

A színanómiával élő személyekre jellemző, hogy nem képesek a színek korrekt megnevezésére. A színanómiás személyek ugyanakkor tökéletesen párosítják össze a színeket és a tárgyakat: nincsenek tehát agnóziás, vagy akromatopsziás tüneteik. A szemantikai rendszerük szintén jól működik, tehát helyesen idézik fel az ismert tárgyak színét Zihl, ; Girkin és Miller, A harmadik jellegzetes agyi régió a látáshoz integrációs zavar az optikus afázia vagy tárgyanómia.

Az optikus afázia generalizált tárgymegnevezési zavar. Generalizált abban az értelemben, hogy az érintett személyek általában számos tárgyi kategórián belül képtelenek a vizuálisan bemutatott tárgyak megnevezésére.

Ugyanakkor más szenzoros modalitások, például tapintás vagy hallás alapján történő tárgymegnevezésük sértetlenül működik.

Navigációs menü

Az ilyen betegek pusztán vizuális információkra támaszkodva képesek a tárgyak felismerésére és funkcionális azonosítására, de a tárgyak nevét nem agyi régió a látáshoz meg helyesen. A tárgyanómia kialakulását, akárcsak az előbbi esetekben, szintén az információáramlás anguláris gyrustól való szeparációja okozhatja.

Ez a szeparáció valószínűleg még kifejezettebb, mint az alexia, vagy a színanómia esetében Zihl, ; Girkin és Miller, Occipitoparietális irány HOL-pálya Az occipitoparietális vagy dorzális pálya útvonala az occipitális kéregtől bilaterálisan halad hogyan lehetne javítani az esti látást parietális kérgi területek felé, ennek során áthalad aV2-es és V3-as területeken, és belép a V5-tel jelzett területre úgy is ismert, mint mediotemporális sulcus, MT.

Innen pedig több posterior parietális terület kap információt. A dorzális pálya feladatai elsősorban változatos téri funkciók formájában nyilvánulnak meg HOL-pálya. Agyi régió a látáshoz kérgi egysége közül a V5-ös terület sejtjei elsősorban a meghatározott irányba mozgó ingerekre reagálnak, függetlenül az adott inger pontos látótéri lokalizációjától.

A parietális területek közül a V7-tel jelölt terület kiterjedt receptív mezőkre támaszkodva érzékeli az adott irányú és sebességű mozgást pl. Stirling, Az inferior parietális régiók sejtjei pedig olyan input kombinációkra szenzitívek, amelyek egyszerre jelzik az inger látótéri lokalizációját és a megfigyelő szemének, illetve fejének a pozícióját.

Ez azért nagyon fontos, mert ezzel válik lehetővé a megfigyelő számára, hogy környezetének tárgyait szeme és feje adott orientációjától függetlenül észlelje vagyis nem elforgatva látja a környezetét, amikor éppen ferdén tartja a fejét. Mindemellett a dorzális pálya mentén valósul meg a vizuális és motoros rendszerek integrációja is, amely többek között kulcskomponense a mozgások vizuális irányításának is pl.

A dorzális pálya neuropszichológiai rendellenességei között megtaláljuk az egészen egyszerű téri folyamatok észlelésének zavarai mellett a komplexebb téri agyi régió a látáshoz elemző képességek deficitjeit, valamint a vizuális-motoros dezintegrációs problémákat. A legegyszerűbb téri feladatok zavarai Valószínűleg a legegyszerűbb téri képességünk a tér egyes pontjainak pontos lokalizációja. Ez a képesség is elveszhet azonban kérgi traumák következményeként.

A zavart okozó léziók általában a parietális kéreg superior területén lokalizálódnak. Az agyi régió a látáshoz sérülést szenvedett emberek jelentős nehézséggel küzdenek, amikor tárgyakat kell elérniük, vagy megragadniuk. Az unilaterális sérülések hatása kontralaterális, vagyis a jobb oldali sérülés a agyi régió a látáshoz oldalon elhelyezkedő tárgyak elérését rontja, míg a bal oldali kérgi léziók hatása épp ellenkező irányú.

Ha a mozgást nem vesszük figyelembe, tehát csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy az érintett személyek képesek-e vizuálisan észlelni bizonyos pontok téri elhelyezkedését, akkor az idegrendszeri háttér tekintetében némileg eltérő képet kapunk. Ebben az esetben a jobb oldali parietális sérülések az egész látótéren belül ronthatják az ingerek lokalizációjának a képességét Banich, Szintén egyszerű téri képességeink közé tartozik a vonalak, élek orientációjának észlelése is.

Ez a képesség jelentősen romolhat a jobb oldali parietális sérülések következtében. Ezt a viszonyrendszert a humán vizuális rendszer mind monokuláris, mind binokuláris információk alapján becsüli meg. A távolság binokuláris látás segítségével történő elemzését sztereolátásnak vagy sztereopszisnak nevezzük. A sztereolátás által felhasznált információ a retinális vagy binokuláris diszparitás.

A retinális diszparitás alapja, bár valószínűleg a legtöbbek számára ismert, a következő. Ha például az agyi régió a látáshoz lévő két tárgyat a jobb és bal szemünkkel felváltva nézzük, akkor azt vehetjük észre, hogy a tárgyak oldalirányú távolsága a két szemünk által létrehozott képen eltér. A binokuláris diszparitás tehát nem más, mint a bal és a jobb szembe vetülő képeken a tárgyak oldalirányú távolságának a különbsége. Minél nagyobb a tárgyak mélységi távolsága, annál nagyobb az észlelhető retinális diszparitás.

A szürke látás diagnózis rendszer idegi hátterének alapját az elsődleges látókéregben található binokuláris neuronok képezik. Ezeknek a sejteknek andrey malakhov látás egyik fő tulajdonsága, hogy erősebb aktivációt mutatnak, ha mindkét szemből kapnak ingerületet.

Mindemellett a sztereolátás másik fontos kritériumának is megfelelnek, vagyis diszparitás-érzékenyek. A diszparitás-érzékenység alatt röviden a következőt értjük.

Minden binokuláris agyi régió a látáshoz két receptív mezője van, az egyik a jobb, a másik a bal szemből kap ingerületet.