Illuzórikus látás az. Utókép – Wikipédia

Any- nyira könnyű a tárgyak észlelése, felismerése, hogy elsőre nehéz megérteni, milyen komplex is ez a folyamat. Képzeljük el, hogy egy olyan intelligens robotot szeretnénk alkotni, amely képes a képen látható székek felismerésére, és el tudja dönteni, hogy azok közül melyikre lehet leülni. Vegyünk egyelőre csak egy példát a képről: hogyan tudja robotunk eldönteni például azt, hogy az íróasztalon lévő modellre vagy a másik szobában, távol látható székre le lehet-e ülni?

Számunkra a kérdés nevetségesen könnyű, de csak addig, amíg észrevesszük, hogy a két tárgy képe valójában teljesen azonos! Mi alapján döntsön tehát robotunk?

Egy komplex tárgy, melynek felismerése nem okoz gondot senkinek 5. Egy bonyolult szobabelső, mely demonstrálja azokat a problémákat, amelyeket egy tárgyfelismerő rendszernek meg kell oldania Wallis—Bülthoff ábrája nyomán. Az adott tárgykategóriát felismerjük helyzetétől, megvilágításától, színétől, méretétől, illetve távolságától, nézőpontjától függetlenül, részlegesen kitakarva, részekre bontva, valamint a kategória eltérő elemeit szemlélve is Három fontos csoportja van azoknak az érveknek, melyek azt mutatják meg, miért is nehéz probléma a tárgy- vagy alakészlelés.

Egy adott tárgyat csak nagyon ritkán látunk azonos feltételek mellett, vagyis a tárgy retinára vetülő képe sokszor változik, mivel más illuzórikus látás az, irányból, távolságból, méretben, színben, illetve fényviszonyok mellett látjuk. Azt mondjuk tehát, hogy tárgyészlelésünk pozíció- méret- távolság- vagy színinvariáns, vagyis független a fenti tulajdonságoktól. Egy adott tárgy kategóriájának egyes tagjait kisebb eltéréseik ellenére is fel tudjuk elismerni, és ugyanúgy kezeljük őket.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudnánk a különbségeket is észrevenni egy nézőpontok ütközése 9 kategória egyes tagjai között szelektivitás.

Tárgyfelismerésünk illuzórikus látás az két folyamat, a ge- neralizáció és a szelektivitás nyereség-veszteség vagy vám-rév hatásán múlik. A tárgyakat egyszerre több specificitási szinten is fel tudjuk ismerni.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Hogy melyik felismerési kategorizációs szintet használjuk, az mindig a feladatunktól függ. Mint látni fogjuk, ezeket a problémákat a tárgylátás egyes modelljei eltérő módon kezelik.

Fejezetünkben azokat a folyamatokat foglaljuk össze, melyek az alakok, formák, a két- illetve háromdimenziós tárgyak észlelését teszik lehetővé. A tárgy-alakzat és a háttér elkülönítése: perceptuális szegregáció A minket körülvevő tárgyak, a környező világ legtöbb dolga jól megkülönböztethető alakú és formájú.

Bár nem biztos, hogy mindenki tudatában van ennek, a tárgyakat körvonalaik alapján észleljük. Az angolban használatos edge szó megfelelői — perem, él — helyett fejezetünkben a kifejezőbb kontúr, illetve körvonal kifejezéseket használjuk. Például szobánk ablakán kitekintve az ablak körvonalai zárt négyszögalakot írnak le, míg a kint látható fák szabálytalan illuzórikus látás az jól láthatóak az égbolt háttere előtt.

A tárgylátás egyik alapvető lépése sokak szerint előfeltételehogy az adott tárgyat annak hátterétől, valamint az együtt megjelenő tárgyakat egymástól elkülönítsük. Ezt afolyamatot nevezzük perceptuális szegregációnak, illetve alakzat-háttér szegmentációnak. A kifejezések egyben arra is utalnak, hogy egy tárgy látása során a tárgy alakja az, ami elkülönül, azaz szegregálódik a hátteret alkotó mintázattól.

Vegyük példának az 5. Az ábra mely illuzórikus látás az kétértelmű ábra jól demonstrálja az alakzat-háttér szegregáció fontosabb tulajdonságait. Ezek a következők: Az alakzat a háttér előtt van. A háttér olyan alaktalan anyag, amely az alakzat mögött is folytatódik. A körvonal kontúrami az alakzatot és a hátteret elkülöníti, az alakzathoz tartozik. Az alakzat könnyebben megjegyezhető, és jobban hasonlít egy adott tárgyra, mint a háttér. Az úgynevezett Rubin-váza.

Mi van a képen: két arcprofil vagy egy váza? Nézzük, hogyan érvényesülnek ezek az elvek az 5. Próbáljuk úgy látni az ábrát, hogy a fekete felszín az alakzat. Ilyenkor két arcprofilt látunk, melyek mögött a fehér, differenciálatlan hátteret nem lehet mint vázát érzékelni, mivel az ábra kontúrjai ebben az esetben az arcokhoz tartoznak.

  • A látás élettana
  • Negatív utóképek[ szerkesztés ] A negatív utóképek akkor jöhetnek létre, amikor a szem fotoreceptoraikülönösen az úgynevezett csap-sejtek, adaptálódnak az erős ingerekhezés vesztenek érzékenységükből.
  • Töltse le a szemvizsgálati táblázatokat
  • A látás fényereje az
  • Csökkent látás edzés közben
  • Javítja a shiatsu látását
  • Utókép – Wikipédia

Próbáljuk most a fekete felszínt mint hátteret elképzelni, és vegyük számba az alakzat-háttér szegregáció fenti tulajdonságait. Van néhány további fontos tulajdonsága is a képnek, mely meghatározza azt, hogy mit látunk háttérnek, és mit tárgynak: ezek a méret, a szimmetria, az orientáció és az ismertség.

A kontúrokkal határolt kisebb területeket inkább mint alakzatokat érzékeljük, a szimmetrikus területeket úgyszintén.

a látótér szűkítése helyreállítsa a látás szürkehályogját

Ha egy terület fő tengelyiránya függőleges vagy vízsz- szintes, akkor megint csak inkább mint alakzatot érzékeljük. Nézzük meg, hol és hogyan történik a perceptuális szegregáció. A hatvanas években kezdődött elektrofiziológiai kísérletek paradigmaváltást hoztak a látáskutatásban.

  • A látás deszinkronizálása
  • Ричард сперва не отреагировал.
  • И тогда я сказала себе, что если переживу эти исследования, то никогда не буду жаловаться на какие-либо неудобства.
  • Вспоминая любовь, которую делила со своей дочерью на Земле, Николь бросила быстрый взгляд через комнату на полку с электронными книжными дисками.

Évtizedekig tartó kísérletsorozatokban mára a kutatók leírták az emlősök látórendszerét alkotó egyes kérgi területeket és azok tulajdonságait. Az egyik első és legtöbbet vizsgált agykérgi terület a nyakszirti lebenyen elhelyezkedő primer elsődleges látókéreg Broadman es terület, V1 volt. Ennek neuronjairól kiderült, hogy eltérő méretű és irányú vizuális ingerekre a legérzékenyebbek. Campbell és munkatársai Campbell-RobsonBla- kemore-Campbell voltak az elsők, akik felvetették, hogy ezek a neuronok fontos szerepet játszhatnak a körvonalak detekciójában és a perceptuális szegregációban.

Elméletük szerint a látórendszer olyan neuroncsoportokból áll, melyek legjobban egy adott téri frekvenciasávra érzékenyek, vagyis téri frekvenciaszűrőkként működnek. Amint már a látás alapfolyamatairól szóló fejezetben szó volt róla, a kisebb receptív mezejű neuronok a magasabb, míg a nagyobb receptív mezejű neuronok az alacsonyabb téri frekvenciákra reagálnak a legjobban, így mintegy többszörös, egymástól relatíve független téri frekvenciacsatornákat hoznak létre, és a látott kép Fourier-analízisét végzik el.

A magasabb térbeli frekvenciákra érzékeny neuronok a finomabb részletek, az alacsonyabb térbeli frekvenciákra érzékeny neuronok a durvább mintázatok felismerésében játszanak inkább szerepet. Az elmélet legfontosabb bizonyítéka a szelektív adaptációs technikával végzett kísérletekből ered.

Az érzékenységcsökkenés szelektív volt az adott térbeli frekvenciára, ami arra utalt, hogy az egyes térbeli frekvenciákra hangolt neuronok egymástól független csatornákon dolgozzák fel a látott információt. A V1-et rigid struktúra, szigorú retinotópia illuzórikus látás az. Neuronjainak receptív mezeje kicsi 0,5 fokjellemző illuzórikus látás az, hogy leginkább adott irányú álló vagy illuzórikus látás az fénycsíkra érzékenyek.

illuzórikus látás az

Az egyes irányokra érzékeny neuronok csoportokba rendeződve orientációs oszlopokat alkotnak. Ezek között az oszlopok között találhatók azok a fény hullámhosszára érzékeny neuronok, amelyek kortikális kérgi dugókat alkotnak. A V1-ből két, részben elkülönült információfeldolgozó vizuális pályarendszer indul ki. A V1-et a másodlagos látókéreg V2, Broadman 18 veszi körül. A V3, majd a V5 MT — mediális temporális terület a parietális rendszer tagjai, neuron- jaikat mintázatok mozgása ingerli a legjobban, receptív mezejük igen nagy.

A tárgyfelismerésben fontos ventrális rendszer következő tagja a V4, mely a szín- a forma- és a mintázatérzékelésben játszik szerepet.

illuzórikus látás az

Neuronjainak receptív mezeje néhánytól néhány tíz fokig csökkent látás és szédülés méretű, jellemző ingerei színes felszínek, textúrák, geometriai ábrák. A ventrális rendszer utolsó, tisztán vizuális állomása az inferior temporális kéreg IT ; neuronjainak receptív mezeje sokszor igen nagy méretű akár 70 fok is lehet.

Jellemző ingerei bonyolult háromdimenziós ábrák, tárgyak, emberi vagy állati arcok képe. A főemlősök vizuális rendszerének vázlatos ábrázolása és a tárgylátásban fontos ventrális rendszer jellemző ingerei. Az egyes területek megközelítő helyét az emberi agy jobb féltekéjén jelöltük V1, V2, V4, V5 — elsődleges, másodlagos, negyedleges, illuzórikus látás az ötödleges vizuális látókéreg; MT — mediális temporális kéreg; IT — inferior temporális kéreg A közelmúltban az is kiderült, hogy a Vl-neuronok nem egyszerű szűrőként működnek.

Lamme rhesusmajmokkal végzett kísérleteiben kimutatta, hogy ugyanarra a texturált felszínre a neuronok válasza nagyobb volt, ha azt alakzatként látták, mint ha háttérként, vagyis a V1 valószínűleg fontos szerepet játszik a körvonalak detek- ciójában és az alakzatok hátterüktől való elkülönítésében is. Az alakzatokat alkotó körvonalak integrációja és a Gestalt-elmélet Történetileg az első pszichofizikai modell, mely a látott kép tárgyakká szerveződését leírta, a Gestalt-elmélet volt.

A Gestalt németül egészet jelent. A koncepciót először ben Wilhelm Wundt írta le, de csak később, a századforduló után, Max Wertheimer, Kurt Koffka és Wolfgang Köhler munkáinak köszönhetően között formálódott ki teljesen. A Gestalt-elméletek ma is érvényes módon írják le azokat a fő szabályokat, illuzórikus látás az alapján a háttértől már elkülönült körvonaldarabok egységes alakzatokká, tárgyakká szerveződnek.

Nézzük az alakká, tárggyá formálódás legfontosabb Gestalt-törvényeit! Egyszerűség: minden mintázatot úgy látunk, hogy a lehető legegyszerűbb struktúra szolgál domináns értelmezésként domináns interpretáció. Az ismert olimpiai ötkarikát például tehát valóban mint öt kört észleljük, és nem mint kilenc bonyolult alakzatot 5.

Hasonlóság: az egymáshoz hasonló dolgokat egymással csoportosítva mint egységet észleljük. Ezért látjuk az egymástól egyenlő távolságra lévő köröket és kereszteket mint sorokat, és nem mint szemüveg látáskorrekció 5. Jófolytatás pregnancia : azokat a körvonalszegmenseket csoportosítjuk körvonalegésszé, melyek görbülete a legkevesebbet változik, más illuzórikus látás az az egyenes vagy a folyamatos görbület mentén elhelyezkedő pontok tartoznak össze.

Ezért látunk egy kört és egy X-et az 5. Közelség: az egymáshoz közelebbi tárgyakat csoportosítjuk 5. Közös sors: az együtt egy irányban, azonos sebességgel mozgó tárgyakat egységnek látjuk. Ismertség: a dolgok könnyebben alkotnak csoportokat, ha illuzórikus látás az kialakuló egész ismert, és könnyen értelmezhető.

Tartalomjegyzék

A Gestalt-törvényekbõl néhány: a egyszerûség, b hasonlóság, c jó folytatás, d közelség Hogyan alakulnak ki ezek a szabályok? Valószínűleg tanulás és tapasztalat útján: az egyedfejlődés alatt a környezettel való interakció során észlelt szabályszerűségek alakítják őket.

A szabályszerűségeket azonban a vizuális feldolgozórendszer működési sajátosságai határozzák meg. Ezekre később visszatérünk. Hogyan játszanak szerepet a Gestalt-törvények a körvonalak integrációjában?

David Hubel és Thorsten Wiesel tanulmánya óta tudjuk, hogy a V1 neuronjai erős szelektivitást mutatnak a bemutatott vizuális inger vonaldarab irányára erről bővebben már szó volt a látás alapvető folyamatait ismertető 3.

Így például az 5. Ez a tulajdonság további bizonyíték arra, hogy a V1 szerepet játszik a körvonal-szegregációban. Ugyanakkor, mivel a Vl-neuronok többségének receptívmező-mérete kicsi, csak egy maximum néhány vonaldarab kerül egyszerre receptív mezejükbe. Hogyan integrálódik egésszé a sok izolált vonaldarabka? A magyarázat abban rejlik, hogy az egyes vonaldarabkákat kódoló Vl-neuronok illuzórikus látás az befolyásolják a mellettük lévő neuronok, illetve illuzórikus látás az klasszikus receptív mezejükön kívüli, úgynevezett kontextuális ingerek is.

Egyrészt tudjuk, illuzórikus látás az a darabokból álló kontúrok detekciója jobb, ha az ingerek azonos tengelyre esnek, illetve ha zárt alakzatot alkotnak Kovács-Julesz Másrészt közvetlen bizonyíték is van arra, hogy a neuronok válasza nagyobb illuzórikus látás az adott irányú vonaldarabra, ha azzal ko-lineárisan, vagyis vele megegyező irányban, a receptív mezőn kívül egy másik vonaldarabka is elhelyezkedik Hess et al.

Navigációs menü

A téma részletes összefoglalását lásd Kovács Egy tárgyat, vagyis annak kontúrját definiálhatja az, hogy világosabb vagy sötétebb a hátterénél fényességkontrasztmás színű színkontrasztmás mintázatú mintázatkontrasztmás háromdimenziós síkban helyezkedik el diszparitásvagy hogy alkotó pontjai más irányban mozognak, mint a háttér elemei relatívmozgás-kontraszt.

Ezekben az esetekben valódi kontúrok kialakulásáról beszélünk. Mégis az élmény igen élénk, legtöbbünk éles határokkal elkülönülő háromszöget lát három fekete kör felett nem pedig három, részben már megkezdett pizzaszeletet.

Valójában jobban támaszkodik arra, amit mér, mint arra, amit lát; mely utóbbi ebben a szemléletmódban inkább egyéni interpretáció, semmint tudományos adat. A bölcsészettudományi megközelítésben az empíria, ez esetben amit lát a személy, elégséges alap — objektív, kísérletes mérések nélkül — a további logikai, deskriptív vagy interpretatív vizsgálódáshoz.

Az élménynek több alkotója van: 1. Számos pszichofizikai mérés mutatja azt is, hogy a valódi kontrasztok mentén kialakuló kontúrok és ehhez hasonlóan az feldolgozás kezdeti lépéseitől fogva hasonlóképpen viselkednek, és interakcióba lépnek egymással. Ennek megfelően kimutatták, hogy a V1 és a V2 neuronjai is hasonlóképpen reagálnak illuzórikus és valódi kontúrokra. Ester Peterhans és Rüdiger von der Heydt nagy hatású kísérleteikben Peterhans — von der Heydt majmok V2-neuronjainak aktivitását regisztrálták mozgó, luminanciakontrasztú fénycsíkra és azonos irányú illuzórikus kontúrra, és azt találták, hogy a neuronok az utóbbira is reagáltak, illuzórikus látás az ekkor receptív mezejükben nem volt semmilyen fizikai inger.

Lee és Nguyen hasonló eredményekről számolt be a V1 neuronjait illetően is bár az illuzórikus ingerekre kapott neuronális válaszok illuzórikus látás az lényegesen hosszabb volt, mint a valódi kontúroké. Az illuzórikus kontúrok esetében szembeötlik ismét mindaz, amit a Gestalt-elméleteknél már leírtunk: sokszor a kép elrendezéséből eredő legegyszerűbb interpretáció egy háromszög három kör előtt csak a kép egészében létezik, de annak részleteiben nem.

Ezt az egyszerű és egyértelmű leírásra való törekvést nevezzük perceptuális szerveződésnek. A következőkben a tárgyak ezen szerveződésének jelenlegi modelljeit vizsgáljuk meg. A tárgylátás modelljei A tárgyfelismerés számos modellje közül a továbbiakban két olyan alapvetően eltérő megközelítéssel foglalkozunk, amelyek a jelenkor kognitív tudományában a legnagyobb súly- lyal szerepelnek.

Ez a két megközelítés a történetileg korábban keletkezett strukturális felismerés, illetve a későbbi képalapú felismerési modellek csoportja. Strukturális felismerési modellek A strukturális modellek között Marr komputációs megközelítését és Biederman komponensalapú illuzórikus látás az modelljét tárgyaljuk. David Marr és kollégái a bostoni MIT-en Massachusetts Institute of Technology alkották meg az első olyan tárgyfelismerési modellt, mely komplex módon képes válaszolni a tárgylátás problémáira Marr-Nishiharaés amely a kognitív pszichológusok körében máig népszerű.

Milyen program lenne erre képes? Az elmélet a retinára vetülő képpel kezdődik 5. Az algoritmus ezután a képben lévő sötét és világos részeket analizálja. Ennek eredménye egy durva első vázlat, amelyen a képen található vonalak, körvonalak és illuzórikus látás az zárt alakzatok, mint egy kör, ellipszis, is megtalálhatóak már.

Ebből a vázlatból azután a Gestalt-szabályok alapján egy a már általunk látott képhez is hasonló, úgynevezett két és fél dimenziós 2,5 D vázlat keletkezik. A végső lépésben a politikusok jövőképe a vázlat alakul tovább háromdimenziós 3-D képpé.

A Marr-modell erőssége, hogy könnyen létre tud hozni egy nézőpontfüggetlen tárgyreprezentációt, ugyanakkor nem világos, hogy hogyan is jön pontosan létre ez a háromdimenziós reprezentáció: sem az elméletben nincs világosan kifejtve, sem kísérleti adatok nem támasztják alá a részleteit.

David Marr komputációs alakfelismerés-elméletének vázlata A Los Angeles-i Irving Biederman University of South California által megalkotott komponensalapú felismerés modell vagy RBC-elmélet Recognition by components nagyon hasonló az előzőekben vázolthoz, ugyanakkor lényegesen tovább is fejleszti azt Biederman Biederman szerint a tárgyakat határoló körvonalaik konkáv területein részekre bontjuk, és ezek a részek mint háromdimenziós elemek henger, kocka, gömb, piramis stb.

Ezek az elemek az úgyneve- zettt geometrikus ikonok, rövidített elnevezésük a geon.