Motorikus képességek fejlesztése látássérülés esetén,

A mozgásrendszerek és a fejlesztés fő feladatai A gyermek fejlődésének folyamatában a mozgásfejlődés csak az egyik olyan terület, mely a személyiség kialakulását befolyásolja. E folyamat már a motorikus képességek fejlesztése látássérülés esetén előtt elkezdődik, különösen intenzív szakasza a születéstől 10—12 éves korig tart.

Látás motoros koordináció látássérült gyermekek esetén

Ebben az időszakban a mozgás a külvilággal történő kapcsolattartásnak az eszköze, általa fejlődnek a szervek, szervrendszerek pl. A kifejtett hatás kétirányú, mert a mozgások végzése közben fejlődő ideg- és mozgatórendszer újabb és bonyolultabb mozgások elsajátítását teszi lehetővé. A gyermekek fejlettségi szintjének átfogó megítélése tehát három fő szempontot foglal magába: a morfológiai, az élettani és a motorikus képességek fejlesztése látássérülés esetén szempontot.

A gondolkodás és intelligencia nagymértékben hozzájárul a mozgások tökéletesedéséhez, ez pedig olyan kijelentés, amely fordítva is igaz. Az ügyesség fejlődik, és a gyermek fejlődésével párhuzamosan motorikus képességek fejlesztése látássérülés esetén. Minél jobb az elvégzendő mozgás megértése, annál korrektebb a végrehajtás. Ennek a fejlődésnek a keretein belül egy pozitív visszacsatolás lép fel: a testnevelés és sporttevékenység folyamatában korrektül végrehajtott mozgások és gyakorlatok pozitív hatással vannak mindazokra a területekre, amelyeken az érintett pszichikai folyamatok lejátszódnak.

• Látás szem vakság
• Koordinációs képességek fejlesztése látássérült hallgatókban
• Szürkehályog és glaukóma Kemerovo regionális szemészeti kórház A látássérült gyermekek integrációjának keretrendszerét a hatályos jogi szabályozás grafomotoros készségek fejlesztése,; szem-kéz, szem-láb koordináció történő nagyítása, értékelés alóli mentesség egyes tananyagrészek esetén.
• Látás motoros koordináció látássérült gyermekek esetén

A testkultúrának és sportnak az agyféltekékre gyakorolt pozitív hatását a szenzibilis impulzusok trophikus hatásában látjuk, ami azt jelenti, hogy az aktív testrészek aktivizálják az agykéreg anyagcsere-folyamatait, és biztosítják azoknak az agyterületeknek az ingerelhetőségét, amelyek a mozgások ellenőrzésében és vezérlésében részt vesznek, és nem elhanyagolható a pszichikai folyamatok stimulálása sem.

Ez egy folyamat, mely evolúciós szempontból is jelentős.

Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban

Az egyén személyiségfejlődésének szerves része, fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. A mozgás életszakaszonkénti fejlődéséről már sok mindent tudunk, azonban ennek a személyiséget érintő jelentőségét csak akkor érthetjük meg igazán, ha egységes rendszerbe rendeződött folyamatként kezeljük és a fejlesztés gyakorlatát ennek rendeljük alá. Ha a mozgásfejlődés folyamatát globálisan szemléljük, olyan következtetések levonására motorikus képességek fejlesztése látássérülés esetén lehetőségünk, melyek a fejlesztés folyamatát magasabb dimenzióba helyezik.

Mivel az elmúlt évtizedekben e folyamatot csak a sportolóvá nevelés eszközeként kezeltük, természetes, hogy a mozgásfejlesztés a nevelés folyamatában periférikus helyzetbe került, sajnos a családi nevelés színterén is.

E területen a hiányos nevelési hagyományok miatt, a születéstől éves korig tartó különösen fontos mozgásfejlesztés elmarad a kívánt szinttől. A téma ennek ellenére sem vált másodlagossá, amelyet bizonyít a fejlesztő pedagógia hatalmas fejlődése az es évektől eltelt évtizedekben.

• Lézeres látáskorrekció műtét után Koordinációs képességek fejlesztése látássérült hallgatókban Apr 07,  · Kondicionális képességek fejlesztése, zenére, köredzés formájában.
• Látássérült tanulók megsegítése a szakiskolai képzésben 1.

Különösen érdekes ez annak tükrében, hogy pedagógus egyéniségek sora hangsúlyozta sajnos a gyakorlatban nem meggyőző eredménnyel a testi nevelés fontosságát. Ha az ember fejlődésének a korai szakaszában a fejlesztés minden területen kiegyensúlyozott és töretlen, akkor a mozgásfejlődés és az általa kiváltott ingerek is hozzájárulnak az agy hierarchikus fejlődéséhez, amelynek a végeredménye egy elvárható szintű személyiségfejlődés.

Abban az esetben, ha időben felismerhetővé válik a fejlődési lemaradás, akár maradéktalanul javítani lehet a gyermek helyzetén 8—10 éves korig, mások szerint akár 16 éves korig is mindaddig, amíg idegrendszerének plaszticitása lehetőséget biztosít a fejlesztésre.

Sok esetben még a szülő is csak gyaníthatja a problémát. Továbbá a gyermek mentális fejlettsége sem teszi lehetővé az esetleges vizsgálatra értékelhető válasz adását.

A hosszabb megfigyelési idő alapján történő diagnózisra először körülbelül a gyermek ötéves kora körül van lehetőség, amikor aktuálissá válik a gyermek iskolaérettségének megítélése. Kritikus esetben ennek vizsgálatára erre szakosodott pszichológusok és pedagógusok bevonásával kerülhet sor. Törekvések vannak az iskolaérettség megállapítására alkalmas, egyre egyszerűbb a látás elvész műtét után kidolgozására.

Lakatos K. Az egyikben elért teljesítmény szoros összefüggésben van a másikkal. A tanulási problémás gyermekek terápiás célú foglalkoztatásában vezető helyet foglal el az iskolás korig kimaradt mozgások utólagos fejlesztése. Ezzel azoknak az agyi struktúráknak a működési rehabilitációja történik meg, melyek korábban valamilyen oknál fogva elmaradtak. A nagyobb óvodások foglalkoztatására már jellemző az alapkészségeket igénylő tevékenység alkalmazása.

Ügyességüket, önállóságukat fejlesztik az egymást kiszolgáló tevékenységek pl. Az óvodai barkácsolás bevezetése gazdagítja a gyermekek alkotótevékenységét, amelyek ezáltal önállóbbá, dinamikusabbá, bonyolultabbá váltak. A barkácsolás pozitív hatással motorikus képességek fejlesztése látássérülés esetén a kitartás, a megfigyelés, a tartósabb érdeklődés és számos más pszichikus sajátosság fejlődésére.

De vajon visszafele nem működik ez a kapcsolat? Testünk mozgása nem tudja-e bekapcsolni agyunk egyes részeit? Azt, hogy minden vonatkozásban hatékonyabban működjön az agy, az agykutatás elméleti eredményeinek felhasználásával, meglepően egyszerű, kevés időt igénylő mozgások segítségével érik el.

A gyerekek harmonikus fejlesztésében fel kell használnunk az összetett intelligencia hét fajtáját, vagyis a logikai—matematikai, a nyelvi, a zenei, a térbeli vagy vizuális, a testi—kinesztetikai, az interperszonális és az intraperszonális intelligenciát.

1. Látássérült tanulók és a szakiskolai képzés gondjai

Mindezeket különböző módokon fejlesztjük. E könyvben a születéstől a tizenkét éves korig, a mozgásos cselekvéssel összekapcsolható intelligencia tevékenységközpontok közül emeljük ki a testi—kinesztetikus területet. Néhány ötlet a feladattípusokra: tánc, ritmusos járásformák, az emberi szobrok létrehozása szituációk, apró, egyértelmű epizódok elmozgása, tréfás jelenetek testi eljátszása, magyarázd meg mozdulattal, mozdulatsorral, amit kérsz stb.

Bemutatjuk, hogy 12 éves korig hogyan épülnek egymásra a különböző mozgások, hogyan tapasztalhatják meg a tér és a távolság, a közel—távol, az itt—ott, a magas—alacsony, az előtte—mögötte, a ritmus—tempó, a könnyű—nehéz stb. Kutatók az integratív tanulás alapelvei között említik a harmóniába hozás elvét.

Mivel az emberek egyszerre intellektuális, érzelmi, testi és lelki lények, integrálniuk kell, vagyis magukba kell építeni mindazt, amit különböző szinteken, különböző módokon tanultak.

A harmóniába hozás akkor jön létre, amikor a diák a tanult tárggyal vagy fogalommal kapcsolatban integrálja személyiségének különböző aspektusait, ha az érzelmi, testi, lelki és intellektuális oldalait egyaránt aktivitásba hozza. Minél nagyobb a harmóniába hozás, annál nagyobb erejű a létrejövő integrálódás és annál hathatósabb a tanulás.

A mozgás és az érzékelés tulajdonképpen soha meg nem szűnő kapcsolatának felismerése a modern tanulási eljárásoknak is egyik sarkalatos alapelvéhez vezette el a kutatókat, és termékenyíti meg fokozatosan az óvodai és iskolai oktató-nevelő munkát. Az új módszer sikereinek egyik titka ugyanis abban leledzik, hogy a régebbi, egyoldalú és passzivitásra kárhoztató szemléltetés helyett a mozgásos aktivitást alkalmazza.

A mozgás és a cselekvőképesség fejlődésében az ún. A növekedés során a test arányosságának javulása és a sok mozgásgyakorlás együttesen egyre kecsesebbé váló testmozgást eredményez. A különböző korú gyermekek mozgásfejlődésében felhasználható mozgásanyag jól csoportosítható, leírható! Ennek ismerete fontos a fejlesztő szakember részére, hogy a fejlődő gyermek vagy akár a fejlesztett felnőtt érdeklődését a mozgásanyaggal és az alkalmazott módszerekkel folyamatosan fent lehessen tartani.

Ehhez tehát az sem jó, ha motorikus képességek fejlesztése látássérülés esetén bonyolult és az sem, ha túl egyszerű mozgásanyagot próbálunk alkalmazni. A pedagógiai probléma az, hogy a kronológiai életkor szerint homogén csoporton belül is tapasztalhatóak a mozgásismeret különböző szintjei, vagyis a mozgásfejlődési koruk szerint különbözőek. Ilyenkor a szakember feladata az olyan differenciálás megvalósítása, melynek során minden résztvevő jól jár.

Ennek nem egyszerűen csak a gyakorlatajánlatokban, hanem az alkalmazott módszerekben is jelentkeznie kell. A mozgásfejlesztő szakembernek el kell tudni helyezni az egyént a mozgásismeret és képességszint mennyiségi és ezek minőségi jellemzői által határolt koordinátarendszerben. Hogy képes-e erre, az szakmai hozzáértését minősíti. A mennyiségi jellemzőkön a rendelkezésre álló mozgásrepertoár jellemzését az adott korosztályhoz rendelt mozgások vagy egy adott sportág mozgásanyagának ismeretea fizikai képességek számszerűen meghatározható szintjét kondicionális képességek jellemzőit méterben, időben, erőkifejtés nagyságában stb.

Véleményünk szerint ennek egyik, a jelen könyvben is tárgyalt összetevője a mozgásfejlődést és a motorikus képességeket meghatározó szakaszoknak, valamint ezek folyamatba rendezhető sorozatának ismerete.

Mindez vonatkoztatható az egyének egy-egy konkrét mozgására, de egy csoportot meghatározó mozgásismereti szint jellemzőinek motorikus képességek fejlesztése látássérülés esetén, még inkább felismerésére is. Az első esetben az egyéni akár a csapaton belüli egyéni képzés meghatározásaa másodikban egy csapat bármilyen foglalkozáson részt vevők együttese vagy akár sportcsapat együttes fejlesztési tervének meghatározását alapozza meg.

Ez egy olyan, a gondolatmenetünkből következő metodikai alapvetés, mely egyaránt meghatározó lehet a kisgyermekkel és akár a minőségi sporttal foglalkozó szakemberrel szemben is. Ezen alapvetés alkalmazásának minősége egyben a szakmai hozzáértést is jellemzi. Ennek érdekében a gyakorlati foglalkozások feladata, hogy egy adott korosztályra vonatkozó vagy minél több sportág mozgásanyagát a képzésben részt vevők elsajátítsák, és egyúttal képessé váljanak arra, hogy a mozgások végrehajtását minőségi jellemzői alapján véleményezzék.

Ahhoz, hogy az egyedfejlődésben felismerjük a gyermek mozgásfejlődésben történő előrehaladását — lényegében a mozgásfejlődési korát —, ismernünk kell azt a mozgássort, melyen a gyermek születésétől kezdve végighalad.

A mozgásfejlődésben szerepet játszó mozgások megismerése Az egymást követő mozgásfejlődési szakaszokhoz különböző módon juthatunk el. Az egymás utáni életkori szakaszok mozgásanyagának meghatározására két logikai megközelítés kínálkozik.

Az egyik az induktív, a másik a deduktív út. A mozgásfejlődés anyagának megismerése induktív úton Az induktív gondolatmenet azt jelenti, hogy a gyakorlat színterén összegyűjtött elemeket csoportosítjuk, a köztük lévő összefüggéseket értékeljük, levonjuk a lehetséges következtetéseket.

Az egyestől haladunk az általános felé. Esetünkben a fejlődő kisgyermek mozgásait megfigyeljük, a mozgásfejlődést nyomon követjük, a mozgásokat összegyűjtjük, majd erre támaszkodva általánosítunk. A kiindulási alap tehát sok-sok kisgyermek mozgásának megfigyelése születéstől éves korig. Motorikus képességek fejlesztése látássérülés esetén felhasználásával kellő biztonsággal meghatározhatjuk az egymást követő mozgások sorrendjét, és ezek életkori elrendeződését.

A mozgások és életkorok összefüggéseinek leírásával olyan mozgásfejlődési skálát kapunk, melyhez a gyermek fejlődését már viszonyíthatjuk.